A békéltető testületek, mint alternatív vitarendezési fórumok hazánkban 1999 óta működnek. Céljuk, hogy a fogyasztó és a vállalkozás között fennálló jogvitát még a bíróságra kerülés előtt, egyezség megkötésével rendezzék.

Cél az egyezség

Szeptember 11-én lépett hatályba a fogyasztóvédelmi törvény módosítása, amely jelentősen érinti a békéltető testületek munkáját. Görömbeiné dr. Balmaz Katalin, a megyei békéltető testület elnöke elmondta, a hatályba lépő új szabályozás kötelezi a vállalkozást arra, hogy a békéltető testület ülésén személyesen jelenjen meg, vagy olyan képviselője révén, aki egyezség megkötésére jogosult.

Súlyos szankciók

Az együttműködési kötelezettség megsértése esetén az új szabályok súlyos szankciókkal sújtják a vállalkozásokat. Bírság kiszabására számítsanak, amelynek minimum értéke 15 ezer, felső határa pedig 500 ezer forint is lehet. Bizonyos esetekben a bírság összege az érintett vállalkozás éves nettó árbevételének 5 százalékáig is terjedhet.

Módosuló tájékoztatási kötelezettség

A fogyasztók mind szélesebb körben való informálása érdekében változott a vállalkozások tájékoztatási kötelezettsége is. Panasz esetén valamennyi esetben értesíteni kell a fogyasztókat a lehetséges jogorvoslatról, illetve a békéltető testületek létezéséről. Azon vállalkozások esetében, amelyek üzlethelyiséggel rendelkeznek, jól olvasható formában, jól látható helyen ki kell függeszteni a békéltető testületek elérhetőségét, illetve az eljárásról szóló tájékoztatást. A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Békéltető Testület 2015. első félévében 135 darab ügyben járt el. 77 százalékuk különböző termékek adásvételéhez, 23 százalékuk pedig szolgáltatásokhoz kötődő panaszok elbírálása volt. A vizsgált esetek 60 százalékában megalapozott volt a fogyasztói panasz.

Piszár Tünde