Utas és holdvilág – Szerb Antal regényéből készül bemutató a Krúdy Kamarában, október 28-án

Szerb Antal Utas és holdvilág című regényéből készített színpadi változatot a nyíregyházi előadás rendezője, Galambos Péter. Az utazástörténet főszereplője Mihály is – a színpadon Illyés Ákos – önmagát keresi. Olaszországi nászútján lép el új felesége mellől. A főhős belső útja érzelmes és zenés formában ér el a boldog felismeréshez.

A két háború között íródott és játszódik Szerb Antal Utas és holdvilág című regénye, melynek történetét itt Nyíregyházán a jelenbe helyezi a dramaturg és a rendező. Az utazástörténet nem egy moralizáló előadás – válaszolja a kétkedőknek a rendező –, ez inkább egy fantasztikus történet. Sokat átvesznek Szerb Antaltól, és sokat hozzá is tesznek a dramaturgok, ily módon egy új, önálló mű született. Mindenki keresi önmagát, de kérdés, hogy mit is talál magában az ember.

„Igazándiból ennek a mottója az volt, hogy ha változást akarsz, kezdd rögtön magadon – mondta ezt Gandhi valaha. Alapvetően ez a kiindulás, hogy amíg nem tudunk magunkon változtatni, a rossz szokásainkon, rossz beidegződéseinken, illúzióinkon, és amíg nem ismerjük ezt föl, nem tudunk változni. Szokták azt mondani, ha mindig ugyanazt csináljuk és változást várunk, az olyan, mintha egy vasútállomáson hajóra várnánk, tehát nem lehet, hogy ugyanazok a reflexek működnek, és erről szól a regény is, ami sűrítve jelen van az előadásban” - nyilatkozta a rendező, Galambos Péter.

Filmszerű az egész előadás, forgók és gépek nélkül, repülnek a helyszínek és gondolatok. Mindezt erősíti Fodor Dávid erősen hangulatfestő zenéje, mely olyanná teszi, mintha színházban vetítenének filmet. A '80-as évek fiatalsága, és annak zenéje, majd egy érettségi találkozó kapcsán jönnek undergrand dalok. Hangulatok, érzések és nyomozás. Tekinthetjük az előadást ősbemutatónak, hiszen ezzel az átirattal és ezzel a zenével nem találkozott még a hazai közönség. Verebes István igazgatása alatt egyszer rendezte már a darabot Galambos Péter itt Nyíregyházán, most visszatér huszonévvel későbbi önmagához és a főhős kérdéseihez.

„Többféle módon lehet a végét olvasni, de az tény, hogy amíg az ember él, mindig történhet valami, hiszen a valóság és az élet határtalanul szép tud lenni és izgalmas. Azt járja végig, hogy miért is jobb életben maradni, bármilyen helyzetben. Azért, mert szépen lassan rájön a főhős is, ha rossz beidegződéseit el tudja hagyni, meg tud változni, rádöbben, hogy a valóság gyönyörű, és az élet minden gazdagságát meg lehet élni. Pont azért, mert ami rosszkedvet, vagy csüggedést okozott, az csak a rossz beigdegződésen múlik, hiszen a valóság mindig ugyanaz” - fogalmazott a rendező.

A dolgok elfogadása önkéntes dolog, a megvilágosodás pozitív helyzet, tehát a Szerb Antal-féle happy end a történet vége, hiszen az embernek saját választása és döntése határozza meg az életét.

A belső szabadság nyomozásában a színház ifjú művészei a partnerek. Mihály szerepében Illyés Ákos, Erzsit Kosik Anita alakítja. A bemutató október 28-án várható, a Krúdy Kamarában.