Ünnepi Könyvhét: Nagy Zsuka legújabb, Delej című verseskötetét mutatta be

Ünnepi Könyvhét: Nagy Zsuka legújabb, Delej című verseskötetét mutatta be

A pandémia miatt szolid érdeklődés mellett zajlik a Móricz Zsigmond könyvtárban a nyáron elmaradt 91. Ünnepi Könyvhét. Leginkább helyi írók-költők találkoznak olvasóikkal, nagyon szigorú szabályok között. Szerdán Nagy Zsuka mutatta be legújabb, Delej című verseskötetét.

Úgynevezett delejes verseket, fekete verseket írt már korábbi köteteiben is Nagy Zsuka. Egy hete érkezett a nyomdából az Orpheusz Kiadó gondozásában megjelent könyv, mely kicsit líraibb, melankolikusabb, mint az eddigiek – vélekedik a költőnő.

„Úgy érzem, hogy ezek ilyen vonzás versek. A delej az egy régi szó, igazából Jókai Mórt olvastam egy jó barátnőm ajánlásával, valamelyik regényt, és nagyon megtetszett ez a szó, olyan lágy és finom volt. Azt jelképezi, hogy a versek is delejek. Hatni szeretnének, és egy olyan mágneses térben vannak, amit nem érzékelünk. Megint csak az van, hogy mindig rohanunk a világban, és mindig tárgyaink vannak. A vágynak a tárgya, az életünk tárgya, a karrier tárgya, és mindenféle dolog tárgya. Én azt szeretném, ha a versek hatnának a maguk mágneses erejével és vonzásával, taszításával, és olyan tereket kutatnának föl, vagy mutatnának meg, amelyeket szabad szemmel nem látunk, és ez a delej” – fogalmazott az új kötet kapcsán Nagy Zsuka író-költő-szerkesztő.

A kötet tulajdonképpen szerelmes versek tára, családi líra és szociálisan érzékeny sorok lírája.

A delej titokzatos mágnesesség, melyben ellentétes erők, szemben vagy mellettünk álló emberek vonzzák és taszítják egymást.

„Létszükséglet. Így vagyok összerakva, és egyszerűen nem érzem a fundamentumot, nem érzem önmagam, ha nem írok. Elveszlik valami olyanfajta én, ami fontos nekem, bár az, hogy ki vagyok én, az örök kérdés számomra egész életemben. De azt gondolom, hogy sokféle én gyűrűdzik össze, főleg egy költőnél, mint ahogy a színésznőnek is mindenféle darabot és mindenféle személyiséget be kell vonzania, és mint egy lakmuszpapír át kell, hogy hassa. Az én lírai-költői alkatom az ilyen, hogy bele tudom képzelni magam olyan helyzetekbe, amiket nem feltétlenül élek meg” – mesélte a költő.

Ezek a versek nem klasszikus versek. Nem szabályos versformák és mondatok. Sok próza van benne, epikus rész, prózaversek, szabadversek. Monológ és dráma versek – fogalmazott Nagy Zsuka.

Úgy érzi, hogy egyre inkább a próza felé hajlik, hiszen idén csupán egyetlen verset írt, amilyen még nem volt. Most ultrarövid novellákkal foglalkozik, tehát a következő nyilván egy novellás kötet lesz.