Harmincnyolcmilliárd forint – ekkora értékben jegyeztek a szuperállampapírból április utolsó hetében. Az azt megelőző héten még ennél is nagyobb összegben, ötvenhárommilliárd forintnyit vásároltak a Magyar Állam Papír+-ból (MÁP+). Ez jelentős növekedésnek felel meg.

Az ezt megelőző hetekben a koronavírus-járvány miatt ennél mindig alacsonyabb volt az állampapír értékesítése. Voltak olyan hetek, amikor a papír iránti kereslet a 20 milliárd forintot sem érte el. Az áprilist összesen 155 milliárdos jegyzéssel zárta a papír, ami magasabb, mint a márciusi adat.

Főleg a vagyonosabb magyarok körében lehetett látni, hogy egy kissé leálltak az állampapír-vásárlással, és a pénzüket, illetve a megtakarításaikat inkább a részvénypiac felé fordították.

„Látható volt, hogy próbáltak abból pénzt csinálni, illetve abból pénzt keresni, hogy jó beszállási pontokat kerestek a részvénypiacokon. Az olajár visszaesése azonban ezt egy kicsit visszaszorította” – mondta a portfolio.hu elemzője, Árgyelán Ágnes az M1 Summa című műsorában.

A szuperállampapírból az induláskor, tavaly júniusban vásárolta a legtöbbet a lakosság,

akkor 1015 milliárd forintnyit. Ezt követően tavaly július és idén január között havonta átlagosan 357 milliárd forintnyit vásároltak a termékből. A Portfolio elemzője szerint a kisebb vásárlási kedv ellenére is a MÁP+ a legnépszerűbb lakossági állampapírtermék.

A szuperállampapír a legnépszerűbb lakossági termék a piacon

„Továbbra is a szuperállampapír a legnépszerűbb lakossági termék a piacon, ez nem változott. Tehát attól függetlenül, hogy az elindulása óta csökkent a kereslet, a heti jegyzéseknek a mennyisége, ettől még mindig a szuperállampapír a legvonzóbb. Látszik némi érdeklődés az inflációkövető, prémium állampapír iránt is, de nem olyan magas, mint például a Magyar Állampapír Plusz iránt. Nemcsak a legnépszerűbb, hanem az egyik legbiztonságosabb is” – teszi hozzá Virovácz Péter.

Az ING elemzője szerint az állampapír-vásárlás szinte kockázatmentes befektetésnek számít a jelenlegi helyzetben is.

„Nyilván, ha önmagában csak az állampapírt nézzük, mint eszközt, ezt országa válogatja. Magyarországon csekély esélyét látom annak, hogy egyáltalán megremegjen a költségvetés helyzete. Akkor van probléma egy lakossági állampapírral, hogyha valami miatt az ország csődöt jelent, csődbe megy. Erről szó nincsen Magyarország esetében. Tehát ebben a tekintetben azt gondolom, hogy majdnem biztosra vehetjük, nyilván 99,99 százalékban, hiszen egy elemző soha nem mondhat olyat, hogy valami 100 százalékos, de majdnem biztosra vehetjük azt, hogy Magyarországon nem lesz semmiféle probléma a költségvetés szempontjából, ezek az állampapírok őrzik az értéküket” – hangsúlyozta Virovácz Péter.

Az elemző szerint kedvező, hogy

az elmúlt években az államadósság szerkezete átalakult, ami egyebek között a lakossági állampapír-vásárlásoknak is köszönhető.

Az egészségesebb adósságszerkezet jóval nagyobb biztonságot ad a mostani válsághelyzetben is – hangsúlyozza a szakértő.

A magyar gazdaság GDP-arányos devizaadóssága 2009-ben volt a csúcson: 11 éve a GDP 130 százaléka felett alakult. Ez az elmúlt évtizedben megfeleződött, 2018-ban már csak 56 százalék volt, 2020-ra pedig 20 százalék alá csökkent. Emellett jelentősen mérséklődött a GDP-arányos államadósságunk is. 2010 környékén ennek mértéke még 80 százalék fölött volt, ez 2020-ra 70 százalék alá süllyedt – tette hozzá az elemző.

hirado.hu