Tanulmányozta a sikeres magyar járványkezelést az Egészségügyi Világszervezet
A magyar járványkezelés tapasztalatait az Egészségügyi Világszervezet (WHO) külföldi eseményein is bemutatták – mondta a Kossuth Rádió Vasárnapi újság adásában a szervezet magyarországi irodájának vezetője, Lédia Lazeri. Az alacsony magyarországi esetszámokról elmondta, hogy Magyarország jól kombinálta a közegészségügyi és a szociális intézkedéseket, a lakosság pedig együttműködő volt.
A WHO a napokban adott ki egy közleményt, amely szerint bizonyítékokat találtak arra, hogy a koronavírus a levegőben is terjed. Ennek előzménye, hogy több mint 200 nemzetközi hírű tudós szólította fel a szervezetet, hogy ismerje el a Covid–19 betegség levegőben való terjedésének a lehetőségét.
A Vasárnapi újságban adott interjúban az irodavezető elmondta, hogy ennek lehetőségét április óta vizsgálták. Konkrét ajánlást a védekezésre még nem adtak, ki de dolgoznak rajta és ahogy ez elkészül, tájékoztatják a közvéleményt – fogalmazott.
A WHO csak a tagországokból származó információkra támaszkodhat
Lédia Lazeri kiemelte: már a világjárvány előtt is nyomás alatt voltak, hogy ajánlásaik tudományosan naprakészek legyenek, de azokat mindig a legfrissebb tudományos eredményekre alapozva frissítik.
A WHO-n belül általában rendkívül körültekintően próbálunk eljárni azzal kapcsolatban, hogy mikor elegendő egy tudományos bizonyíték ahhoz, hogy ajánlássá váljon
– mondta.
Hozzátette: a szervezet minden ajánlásának „kőkemény, számos forrás által megerősített bizonyítékokon kell alapulnia”.
A szervezetet érő, elsősorban az Egyesült Államok felől érkező bírálatokra úgy reagált, hogy a WHO csak a tagországokból származó információkra támaszkodhat, mivel nincs felhatalmazása és kapacitása, hogy egy-egy országban vizsgálódjon.
„A leggyorsabban cselekedtünk, ahogy az információk rendelkezésünkre álltak” – fűzte hozzá. A koronavírus-járvány első szakaszának tapasztalatait összefoglalva kifejtette, hogy
azokban az országokban volt sikeres a járványkezelés, ahol minél korábban elkezdték alkalmazni a közegészségügyi és közösségi intézkedéseket.
A járvány első hulláma jellemzően az intézkedések betartatásról szólt.
Tanulmányozták a magyar járványkezelést
A magyarországi járványkezelést a WHO helyi irodavezetője sikernek nevezte, amelyet már külföldön is megmutattak.
„A magyar egészségügyi hatóság már néhány WHO-eseményen vendégként szerepelt, ahol bemutatták a magyar esettörténetet, a vegyes közegészségügyi és közösségi intézkedések együttesét, amelyek azt eredményezték, hogy sikerült alacsonyan tartani az esetszámokat, és ennek eredményeként a halálozást” – fogalmazott.
Lédia Lazeri is megerősítette, hogy néhány országban ismét nőtt az azonosított esetek száma. Az új fertőzések egyrészről gazdasági tevékenységhez köthetők – húsüzemekhez, bányákhoz – ahol sok ember dolgozik együtt.
Egy másik oka az új esetszámok növekedésének, hogy a lakosság a korlátozó intézkedések feloldását követően visszatért korábbi szokásaihoz.
Úgy vélte, hogy
tanulni kell a korábbi tapasztalatokból, hogy sikerüljön alacsony tartani az esetszámokat.
A közegészségügyi hatóságok tanácsainak és a közösségi intézkedések követése a „legjobb lehetőségünk arra, hogy legyőzzük a járványt, megóvjuk magunkat és másokat” – figyelmeztetett
Vakcina hiányában az embereknek el kell fogadniuk, hogy életük még egy ideig nem lesz ugyanolyan, mint volt.
hirado.hu