Tanár úr kérem! sok zenével – Forgószínpad is lesz a kamarában

Simon Kornél az idei évadban is repertoáron lévő Oscar után a Tanár úr kérem! című zenés játékot rendezi a Móricz Zsigmond Színházban. A premier október 18-án volt a Krúdy Kamarában. (Megjelent a Nyíregyházi Napló október 18-ai számában.)

A színészként ismertté vált művész játszik a Centrál, a Madách, a Veres 1 Színházban, tavasztól ráadásként a szombathelyi teátrumban is. Sokan látták a Megdönteni Hajnal Tímeát című filmben, avagy az Ízig-vérig tévésorozatban, magyarul pedig olyan sztároknak „kölcsönözte” a hangját, mint Benedict Cumberbatch, Justin Timber­lake vagy Jake Gyllenhaal.

Egy új tévésorozat forgatását fejeztem be nemrég, az Apatigrist, s hamarosan kezdem a József Attila Színházban a Magas, barna férfi felemás cipőben című francia vígjáték rendezését.

– mondta el lapunknak.

A premier után a Játékszínben A vád tanúja című Agatha Christie-krimit viszem színre Kern András és Gálvölgyi János főszereplésével. Nagyon örülök, hogy a Móricz Zsigmond Színházban az Oscar népszerű előadás lett, s ebben az évadban is műsoron marad. Amikor készítettük, benne volt már a „levegőben”, hogy átkerülhet a kamarából a nagyszínpadra, így nem okozott ez problémát. A Tanár úr kérem! című zenés darabot 2018 elején megrendeztem már a Karinthy Színházban, ahol csillagos ötösre vizsgázott. A mű úgy jött létre, hogy Karinthy Márton, a színház igazgatója annak idején felkért, rendezzem meg Szakonyi Károly Tanár úr kérem! című darabját. A mű a negyvenéves érettségi találkozón játszódik, de én keserűnek éreztem, s mondtam: Karinthy Frigyes novelláit szívesen adaptálnám én a munkatársaimmal együtt színpadra, zenével, táncokkal.

Forgószínpad is lesz a kamarában

Mint Simon Kornéltól megtudtuk, a jó sorsa összehozta Deres Péterrel, akinek elmondta az elképzeléseit. Hamarosan megkapta tőle a szövegkönyvet, amit elolvasva szó szerint ugrált örömében, mert pont erre gondolt. A zeneszerző Nyitrai László, a dalszövegeket pedig Máthé Zsolt készítette. Munkájuk sikerének bizonyítéka, hogy a fülbemászó dalok CD-n is megjelentek. Különösen szereti a mű Lógok a szeren és Találkozás egy fiatalemberrel című részeit. Az utóbbi az előadás befejező jelenete, amelyik mindig nagyon megérinti, hiszen életének egy bizonyos pontján csaknem mindenki elgondolkodik azon, mennyire maradt hű a benne lakó egykori kisgyermekhez, mennyire valósította meg azokat a dolgokat, amelyeket annak idején szeretett volna. A nyíregyházi előadás próbái előtt több jelenetet átdolgoztak. A Lógok a szeren például a Karinthy Színházban csak dal formájában van jelen, itt egy jelenet is lett belőle, de szintén bekerült a Szeretem az állatokat epizód is. A rendező általában szívesen alakítja az előadást a színészek egyéniségéhez, s ez itt is így történt. A művet forgószínpadra álmodta meg, de ez eddig nem volt a Krúdy Kamarában. Kirják Róbert, a színház ügyvezető igazgatója viszont úgy döntött, hogy mostantól lesz. A fentiek után természetes lehet a kérdés: milyen diák volt a rendező.

Elmondta, Kazincbarcikán, az általános iskolában egy négyest leszámítva végig kitűnő tanuló volt. Szerencsére könnyen megjegyezte az órákon hallottakat, otthon már alig kellett tanulnia. A szentesi Horváth Mihály Gimnáziumban kollégista volt, a szülői szigortól távol került, az érdeklődése pedig a színház és a lányok felé fordult, de így sem volt soha 4,3 alatti az átlaga. A fia, Soma most másodikos, imádja az iskolát, ahol minden tárgyat németül tanul, így aztán kitűnően és választékosan beszéli azt a nyelvet is. Tehát nemcsak a saját, de a gyermeke élményeit is fel tudta használni a mostani rendezése során, még ha az előadás alapvetően az 1920-as évek fiúgimnáziumait idézi is meg.