Szeretett városunk, Nyíregyháza-Balogh Zoltánnak ma is megdobban a szíve városa fejlődésén

Lassan hetven esztendeje koptatja korábban a poros utcáit, manapság a modern útjait Nyíregyházának. Így fogalmaz: minden ideköti, így nem is kérdés, hogy szereti-e a városát. Talán csak az, hogy a gyökereken túl: miért? A Start Nonprofit Kft. vezérigazgatója erre egy tartalmas pályafutás felidézésével válaszolhatna legegyszerűbben, de az túlnyúlna e rovat keretein.

Nyíregyházán született, sőt, már az édesanyja is, aki itt végezte a tanítóképzőt, s a Hatzel téri „ipari” iskolában kezdett tanítani. Majd vidékre került, így Balogh Zoltán az ófehértói tanyavilágban, a „petróleumlámpa” fényénél tanulta a betűvetést. Mivel édesapját a második világháború után kuláknak minősítették – 80 évesen úgy hunyt el, hogy soha nem kapott nyugdíjat –, a Vasvári gimnáziumban csak nehezen kapott helyett. Később élete első munkajövedelmei a sajtóhoz, illetve az akkor fénykorát élő SZÁÉV építkezéseihez kötötték, de „előfordult” a színház és a Szabadtéri Színpad világosítótornyaiban is.

Vele együtt épült a város

– Nagy szakemberekkel, Kossuth- és Ybl-díjas mérnökökkel dolgozhattam együtt 1966-tól az akkori „Nyírtervnél”, a megyei tervező vállalatnál. Szinte nincs a megyének, Nyíregyházának olyan része, ahol az akár ipari, akár lakótelepi, akár „vonalas” építményeihez vagy Sóstóhoz ne vitt volna el az a több mint egy évtized. Gyönyörű fejlődés volt, ami ma is folytatódik. Még ennyi év után is meg-megdobban a szívem, gyönyörű és szeretett városom folyamatos és intenzív előrehaladásán. De természetesen a múlt is, a „tuja”, a nyitott, csilingelő kocsikkal járó villamos, a Hatzel téri piac, az „Állami Áruház”, a zegzugos utcák, a jellegzetes „konflisok”, a makadám és kockaköves burkolat, a fiatalság és megannyi emlék is ideköt engem – sorolja.

A nagy Start

Balogh Zoltán Nyíregyháza lakásépítésében is közel egy évtizedet dolgozott. Aztán máshogy kellett „hasznosítania” a mérnöki diplomáját. A századfordulóhoz közeledve – mikor is a felesége, aki születéskori csípőficamának késői kezelése következtében kénytelen volt a Honvédségnél gépésztechnikusi munkáját feladni és a megye mozgáskorlátozottainak elnöke volt –, felkérték, teremtsenek munkahelyet a megváltozottsággal, megbetegedésekkel, fogyatékossággal élők számára. Sok ezer olyan munkaképes korú emberen és családján tudtak hosszabb-rövidebb ideig segíteni, akik egészségi állapotuk miatt nem jutottak munkalehetőséghez. – 1988. február elsején másodmagammal álltam munkába az új, START Rehabilitációs Vállalatnál. A hónap végére 39-en voltunk. „Nagy” csapat jött össze, pedig a „szél fújta” egy helyre őket. Több mint egy évtizedig, a megyei alapítású vállalkozások között a legnagyobb létszámot foglalkoztattuk, elérve a 4000 főt.

Mindenünk megvan

Balogh Zoltán húsz évig elnökölte a hasonló vállalkozásokból álló Védett Szervezetek Országos Szövetségét (most „örökös” elnöke), melynek székhelye is természetesen városunk volt, ma is alelnöke a Primom Alapítványnak és címzetes főiskolai docense az Egészségügyi Karnak (sok területen több kitüntetést kapva), így bejárta az országot, részben a világot. – Nyíregyháza az utóbbi időben olyan fejlődésen ment keresztül, amire kevés példa van itthon. A vendégeim meg van döbbenve Nyíregyházától, a szerkezetétől, küllemétől, adottságaitól – idézi fel büszkén. A vezérigazgató azt mondja, mindenünk megvan, ami szükséges, talán már csak a lassan állandósuló csúcsforgalmaktól szabadulna, és a parkolási gondokon enyhítene, de belátja, hogy mindez a személygépkocsi-forgalom elképesztő méretű növekedésének következménye. – A fejlődés nem csak ezzel érhető tetten. Szoktam is zrikálni hajdúszoboszlói barátaimat, hogy nektek „csak” gyógyvizetek van, nekünk pedig még ehhez ott van az egész Sóstó az állatkerttel, és akkor még a belvárosunkról, a kulturális és sportnegyedünkről, a rendezvényeinkről nem is szóltam... Ami a gyermekkoromban gyümölcsös és szántóföld volt, az most a pezsgő város része. Örülök, hogy ebben a városban születtem, együtt élek a változásokkal, a fejlődéssel, és a vezetőség tagjaként segítem a Vállalkozók Nyíregyházáért Egyesület munkáját – teszi hozzá Balogh Zoltán.

Fejlődjön tovább

S hogy egy ilyen tartalmas előélettel rendelkező lokálpatrióta mit „vár el” még a várostól? Hogy fejlődjön tovább, a „hitből és homokból”, egyéb ambíciókból és akaratokból településünk. – Természetesen amellett, hogy köszönöm életem minden segítőjének, környezetemnek, családomnak a közreműködését, talán nem dolgoztam hiába... Ami értelmes és hasznos volt, őrizzék meg, vigyék tovább. Ebben számolok természetesen (szintén Nyíregyházán született) fiamra és unokáimra is.