Szeretett városunk, Nyíregyháza (II.)

Sorozatunk második részében egy olyan, közismert és elismert vállalkozót faggatunk szeretett városunkról, aki úgy elkötelezett nyíregyházi és lokálpatrióta, hogy nem itt született – bár jó négy évtizede itt él, s már a középiskolát is itthon végezte. Igen, itthon, ami neki szűkebb értelemben a Kertváros, de e rész mellett az egészért tesz folyamatosan a VELA cégcsoport vezetője, a Vállalkozók Nyíregyházáért Egyesület elnöke. (Megjelent a Nyíregyházi Napló június 28-ai számában.)

Folytatva szerepköreinek felsorolását: Lakatos Tibor – vállalkozásaihoz is kötődve – a Magyar Pékszövetség alelnöke, megyei elnöke és a Közgazdasági Társaság megyei alelnöke. Miért érdekes ez? Mert országos szereplőként is Nyíregyházát helyezi előnybe. – Nagyon örülök az új szállodák épülésének, a különleges Pangea után alig várom a 123 szobás sóstói négycsillagos megnyitását, hiszen így szándékaim szerint magam is ide tudok majd csábítani komoly nagyrendezvényeket, a szállás és a méltó körülmények adottá válásával. Ez még vonzóbbá fogja tenni a városunkat.

Országos színvonal

Bár a vonzással egyébként sincs baj az elnök szerint, hiszen az állatparkot egyszerűen „csúcsnak” tartja, de azt mondja, az utóbbi évek érzékelhető fejlesztései is országos színvonalúvá, számunkra pedig komfortossá, élhetővé varázsolták Nyíregyházát. – Itt nemcsak a modern épületekre, a felújított csarnokra, a jégpályára, és az épülő uszodára gondolok például, hanem a belvárosi terekre, a Szabadtéri Színpadra, ezek bárhol megállnák a helyüket. Külön öröm, hogy a most kitüntetett múzeum közönséget megszólító, különleges kiállításokkal jelentkezik, és egyébként is van egy frissesség, pezsgés, amit a Benczúr-Bessenyei terek által határolt, nekünk már a polgármester úr által kulturális negyedként emlegetett közösségi tér is jelez.

Kulturális értékeink

A „nekünk” ezúttal a Vállalkozók Nyíregyházáért Egyesületet jelenti, mely nemrég kapott karitativitásért városi kitüntetést, s mely partneri viszonyt ápol az önkormányzattal. – Nem kérdés, hogy szívesen segítünk, de ez a tagságra egyenként is jellemző. Én például kiemelten patronálom a világhírű Cantemust és a 4 for Dance csapatát, ők is óriási értékeink a sok más együttes mellett – teszi hozzá, s azt is, hogy azért az „éjszakában” még van mit fejlődnünk, mert bár a színes és gyakori rendezvények idején nagy a pezsgés, de egy átlagosabb napon tíz után elcsendesedik a város. Talán ezt részben orvosolhatja majd a volt HEMO átalakításával kialakuló új közösségi tér a színház mellett – mondja.

Két kerékre fel!

De természetesen a kulturális infrastruktúra fejlődése mellett annak is örül, hogy az utak, járdák is korszerűsödnek, ami különösen igaz most a Kertvárosra. ­– Fantasztikus, ahogy körben megújulnak a fontos utak, megépül a Rókabokori út és egy új körforgalom, a hírek szerint nemsokára az Atlétikai Centrum, aztán a volt laktanya helyén park születik és inkubátorház, de a legjobban talán a bicikliutaknak örülök, amik már az egész várost behálózzák. Én is szívesen kerekezek! Külföldön járva pedig látok egy új, jó divatot: a rollerezést, annak elektromos verzióját. Hátha majd előbb-utóbb ennek a rendszerszintű használatában is megérzik itthon a lehetőséget.