1928-ban került az új helyére, továbbra is méltó környezetben, a múzeummal szemközti ma már Bessenyei nevét viselő térre. Anno, az országos jelentőségű ünnepség megnyitásakor Feilitzsch Berthold főispán, - aki a Bessenyei Kör alapító elnöke is volt, a máig élő Bessenyei-kultuszt szellemi örökséget indított útjára a következő gondolatokkal: "Szülő vármegyéje meghajolva (Bessenyei) szellemi nagysága és hazafias érzése előtt, szobrot emelt nagy fiának, ércbe öntve érdemeit a múlt dicsőségére, a jelen és jövő buzdítására." (Bánszki István: A Bessenyei Kör története. Nyíregyháza 1989.41.) Szabolcs vármegye és a fiatal megyeszékhelyként működő, polgárosodó Nyíregyháza Tiszabercel szülöttében, Bessenyeiben találta meg azt az eszményképet, mellyel leginkább kifejezhette a régióhoz kötődését, a nemzethez, sőt Európa kultúrájához, műveltségéhez kapcsolódó öntudatát, mondta dr. Nagy Éva elnök szónokként, a Bessenyei Irodalmi és Művelődési Társaság május 10-i, immár 28 év óta hagyományos, koszorúzással egybekötött bensőséges hangulatú megemlékezésén.

Nemzetünk és a társaság tagjai egyénileg is megszólíttattak az elődök és Bessenyei által. Közünk van hozzá, és mindenkinek a maga módján jelenti az inspirációt: töprengést, jóra való törekvést, méltóságot, türelmet, nemes erkölcsöt, műveltséget, anyanyelv szeretetet, mértéket, amelyhez igazodni lehet egyénileg és társaságban. Szellemi örökség, érték és mérték, ahogyan sok más kulturális és szellemi örökség is az városunkban, - amire méltán lehetünk büszkék. Egészséges nemzettudatunkhoz szükség van a hagyományokra és relikviákra is, fejezte be szónoklatát dr. Nagy Éva, aki bemutatta a Társaságnak a május 8-i városnapi rendezvények keretében átvett emléklapot, amely tanúsítja, hogy a Bessenyei-szobor nemzeti értékként felvételre került a Nyíregyházi Települési Értéktárba és egyúttal e nemzeti érték gondozását a Társaságra bízták.

Czimbula Novák Ibolya

(Fotó: Internet)