Sok férfi irigyléssel tekint a színházban dolgozó férfiakra

Sok férfi irigyléssel tekint a színházban dolgozó férfiakra
Nők nélkül szürke lenne az élet.

Sok férfi irigyléssel tekint a színházban dolgozó férfiakra, mert azok napjaik jó részét dekoratív hölgyek között töltik.

 

Vajon valóban öröm ez az érintettek számára is? Ők ünneplik-e a nőket március 8-án?

– Nagyon szerencsés vagyok, hogy ennyi hölggyel dolgozhatok együtt – válaszolta kérdésemre Kirják Róbert, a teátrum ügyvezető igazgatója. – Ha az irodámba vezető folyosón végigsétálunk, látjuk, csupa kedves hölgy vesz körül, de ha a színház épületében körbenézünk, akkor is tapasztalhatjuk, hogy szép számmal vannak itt színésznők és más színházhoz kötődő foglalkozású hölgyek. Máshogyan kell velük kommunikálni, mint a férfiakkal, hiszen érzékenyebbek, finomabb lelkűek. Az én racionálisan felépített nézőpontom hallatán gyakran elmondanak egy másik, érzelmektől sem mentes aspektust, amit nem szabad figyelmen kívül hagynom. Jólesik, hogy gyakran kérdezik meg, miben segíthetnek, odafigyelnek rám. Azt sajnálom, hogy a sok tennivalónk miatt keveset tudunk a szakmai kérdéseken túl beszélgetni. Nagyon fontosnak tartom, hogy március 8-án megemlékezzünk róluk, ugyanakkor oda kell figyelni rájuk az év összes többi napján is. A családunk más fontos eseményt is ünnepel a héten: a húgom – Luca – 14. születésnapját, akinek ezúton is kívánok nagyon boldog szülinapot!

Mint Kirják Róbert elmondta, igyekszik a környezetében lévő minden hölgyet köszönteni ezen a napon. Bele sem mer gondolni, milyen szürke, unalmas lenne az élete nők nélkül.

A színésznőknél nincsenek szebbek

Puskás Tivadart egyebek mellett az vonzotta a színészi pályához, hogy itt sok nő van körülötte. Ifjú korában versenyszerűen sportolt: vívott, röplabdázott, futballozott, vagyis a mindennapjai jó része az erősebb nem tagjai között telt. Amikor egy baleset eltérítette a sporttól, a teátrumok világa felé orientálódott, már csak azért is, mert – akkoriban legalábbis azt gondolta – a színésznőknél, a balett-táncos hölgyeknél gyönyörűbbek nincsenek. Ráadásul a baráti társaságának nagy része is a művészvilághoz tartozott, s őt is vonzotta a színpad.

– Nagyon szeretem és tisztelem a nőket – nyilatkozta lapunknak a közkedvelt művész. – Engem mindig elkényeztettek a hölgyek, s én is igyekeztem ezt viszonozni. Nőnapon családom nőtagjait szoktam virággal köszönteni. Ennek van egy apropója is, hiszen a kis unokám, Flóra Csilla tizenöt éve, március 8-án született. Több mint harminc éve beleszerettem a mostani feleségembe, a színésznő Besztercei Zsuzsannába. Mindketten házasságban éltünk még akkor, de terveztük, hogy összeköltözünk. Egy barátom vitt a kocsijával a Margit hídon át Zsuzsához, de mégis meggondoltam magam: nem hagyhatom el a családomat. Attól kezdve, hogy visszafordultunk, eltűntek előlem a színek, minden szürkévé vált. Ez fontos jel volt a számomra: csak Zsuzsa mellett lehet ismét színes körülöttem a világ, s ez azóta is így van, most már harmincöt éve. Hála Istennek az első feleségem és Zsuzsa nagyon jó kapcsolatban vannak. Nem csupán nőnapon, hanem meglehetősen gyakran vásárolok ruhát, cipőt s más dolgokat a családom nőtagjainak, hiszen ismerem a méretüket, ízlésüket, s ezzel is örömöt tudok szerezni nekik.