Reintegrációs őrizet - Csökkenti a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát
A 2015 nyarán bevezetett reintegrációs őrizet jogintézménye megteremtette a büntetés-végrehajtási intézetben fogvatartottak számára azt a lehetőséget, hogy a szabadságvesztésükből, annak kitöltése előtt legfeljebb egy évet – elektronikus nyomkövető alkalmazásával – az általuk megjelölt és a büntetés-végrehajtási bíró által kijelölt ingatlanban tölthessenek.
A reintegrációs őrizet előnye, hogy csökkenti a büntetés-végrehajtási intézetek zsúfoltságát, ugyanakkor alkalmas a fogvatartottak társadalmi visszailleszkedésének elősegítésére. A jogintézmény a gondatlan bűncselekmény – de bizonyos feltételek mellett akár a szándékos bűncselekmény - elkövetése miatt elítélt, és a társadalomra kevésbé veszélyes bűnelkövetőknek biztosíthatja elsődlegesen a munkavégzés vagy tanulás lehetőségét, hiszen ezek szolgálják leginkább a visszailleszkedést a társadalomba, mivel felelősségteljes életvitelt alakítanak ki, emellett a munkavégzés legális jövedelmet biztosít az elítélt (és családja) részére.
A reintegrációs őrizet elrendelését a büntetés-végrehajtási intézet - vagy egy alkalommal az elítélt, illetve védője is - kezdeményezheti a büntetés-végrehajtási bírónál. Az elrendelés során az egyéb törvényi feltételek vizsgálata mellett, az elítélt által megjelölt ingatlanról, a benne lakókról és a közvetlen környezetéről környezettanulmányt készítenek, melyben felmérik azt is, hogy a lakásban vagy családi házban van-e megfelelő térerő és működő elektromos hálózat (villanyszolgáltatás) ami szükséges az elektromos nyomkövető rendeltetésszerű működéséhez. Ennek hiányában a reintegrációs őrizet nem engedélyezhető.
Amennyiben az elítélt olyan lakást jelöl meg kérelmében tartózkodási helyéül, ami nem a saját tulajdona, a reintegrációs őrizet elrendeléséhez szükséges az ingatlan tulajdonosának befogadó nyilatkozata is.
Ha a büntetés-végrehajtási bíró a kérelmet alaposnak ítéli, végzésében meghatározza a reintegrációs őrizet kezdő- és zárónapját, kijelöli az elítélt tartózkodási helyéül szolgáló lakást, és dönt arról is, hogy a kijelölt lakás és a hozzá tartozó bekerített hely milyen - elsősorban a mindennapi élet szokásos szükségleteinek biztosítását szolgáló, munkavégzési vagy gyógykezelési - célból és milyen időtartamban hagyható el.
A büntetés-végrehajtási bíró által meghatározott magatartási szabályoktól kérelemre, akár eseti jelleggel is engedélyezhető eltérés, azonban ha az elítélt e szabályokat engedély nélkül, súlyosan megszegi, a bíróság a reintegrációs őrizetet megszüntetheti és így a szabadságvesztés hátralévő részét az elítéltnek a büntetés-végrehajtási intézetben kell letöltenie.
Dr. Resán Dalma
sajtószóvivő
