Rántott velőrózsa, a megosztó étel
Hetekkel ezelőtt beférkőzött az agyamba, hogy rántott velőrózsát ehetnék. Mondhatják, hogy miért nem ültem be egy étterembe, hiszen szinte minden étlapon megtalálható ez a megosztó étel. Erre a válasz: ez a „bizalmi” ételek kategóriájába tartozik nálam, ahogyan a pacal-, vagy sertés körömből készült ételek, melyeknél nagy hangsúlyt kell fektetni a tisztításra.

Hosszas kutatómunka után, telefonos segítséggel, sikerült hozzájutnunk az áhított velőhöz, melyből be is szereztünk rögtön kétkilónyit. Ha már úgyis szöszmötöl vele az ember, és zsemlemorzsában úszik majd a konyha, akkor legyen bőven és hívjunk rá vendégeket. Persze meg kell válogatni, kit invitálunk ilyen vacsorára, hiszen a rántott velőrózsát vagy nagyon szereti valaki, vagy kirázza a hideg is a tudattól, hogy sertés aggyal táplálkozzon.

 

Odafigyelést igényel

 

Szerencsére az elkészítése nem túl bonyolult, csak a tisztításra kell több időt fordítani, aminek az első trükkje, hogy tegyük a velőt enyhén ecetes vízbe. Néhány perc után, ecet hatására, a velő kifehéredik, és jól láthatóvá válik a hártya, melyet el kell távolítani. A rózsákat óvatosan fektessük a tenyerünkbe, majd hártyázzuk le. Tegyük tálcára, és ha ezzel megvagyunk, jöhet is a panírozás.
De ne siessünk ennyire előre! Akármilyen szép is az alapanyag, óhatatlan, hogy ne legyen benne olyan apró maradék, melyből már nem tudunk velőrózsát rántani. Ezeket megtisztítva egy tálba összeszedem, és kiváló alapanyag lehet egy másnap reggeli velős tojásrántottához. Erről majd később…

 

Gyorsítsunk!

 

Jöhet a panírozás! Gondolom, ennek a folyamatát senkinek nem kell leírni. Én csak azért teszem, mert szeretek a folyamaton egyszerűsíteni. A lisztet és a tojást mindig összekeverem, sűrű palacsinta tészta állagúra. Miután a velő sem egy túlságosan ízletes alap, így a lisztes tojásba sót, borsot teszek és egy cikk belenyomott fokhagyma sem rontja el az íz hatást. A zsemlemorzsát pedig magas falú műanyag edénybe teszem, mert nem szeretem a „papucsot” az ujjaimon, így a beletett tojásmasszás velőket óvatosan, rázogatva morzsázom be. Innen a folyamat már ismert, forró olajban arany barnára sütjük. Mi rizzsel, tartármártással szeretjük, de egyéni ízlés kérdése, hogy mit adunk házzá köretnek.

 

Gyors reggeli

 

Ahogy említettem, az apró velődarabokat sem kell eldobni. Ha friss volt a velő, akkor le lehet fagyasztani egy későbbi felhasználásig, de ha fagyasztott velőt vásárolunk, akkor már nem szabad újra fagyasztóba tenni. Ilyenkor legjobb, ha másnak egy finom reggelit készítünk belőle. Pillanatok alatt meleg étel varázsolható belőle. Én szalonnás, hagymás tojásrántottát készítettem belőle a következőképpen: a szalonnát felkockáztam, amikor már engedett egy kis zsírt, hozzáadtam a felaprított hagymát. Amikor megfonnyadt a hagymánk, a serpenyő egyik felére átcsoportosítom a szalonnakockákkal, és a felszabadult helyen fehérre sütöm a velőt, majd összekeverem a serpenyőben lévő hozzávalókat, amihez már önthetjük is a tojásokat. Nem szoktam felverni a rántottához a tojást. Egészben teszem bele, és óvatosan kevergetve sütöm meg, így szépen elkülönül a fehérje és a sárgája, nem lesz belőle omlettszerű massza. Ezzel a nem könnyű reggelivel biztosan kibírjuk ebédig, sőt uzsonnáig is.

Sipos Marianna