– Számomra ez az emléklap annak a pedagógusi és kutatói munkásságomnak az elismerése, amely egy kölcsönös, oda-vissza jól mûködõ kapcsolatból fakad. Mint történelemtanár nagyon fontosnak tartom, hogy a tanítványaim ismerjék meg azokat a helyeket, ahol a múltunk forrásait õrzik. A Jókaiban szerencsés helyzetben vagyok, hiszen elérhetõ távolságban van mind a múzeum, mind a levéltár és gyakran élek is az intézmények diákok számára felkínált lehetõségeivel. Amikor ötödik osztályban a történelem forrásairól tanulunk, egy órát arra szánok, hogy minden gyereket elvigyek a levéltárba, hiszen az az a hely, ahol élõvé válik a múlt – nyilatkozta nem múló lelkesedéssel a helytörténész.

A lokálpatriotizmus erõsítése

Ilyés Gábor megjegyezte: segítõkész levéltárosok által elevenednek meg azok a források, amelyek városunk múltjába engednek betekintést, amit ezúton is hálásan köszön. Így testközelbõl láthatja minden diák azokat a fontos iratokat, kiváltságleveleket, amelyeket elõdeink a történelem folyamán kiadtak, megszereztek. Ezek közül kiemelte az egyszerû Károlyi-féle telepítési pátenst és a díszesebb kivitelû V. Ferdinánd-féle privilégiumlevelet is. – De bepillanthatnak azokba a raktárakba is, ahol ezeket az iratokat õrzik. Több diák számára nemcsak „lógás”, hanem élmény egy ilyen levéltári órán részt venni. Tanulmányaik elõre haladtával pedig igyekszem további várostörténeti vonatkozásokat belecsempészni, amelyek által nemcsak a történelmi tudásuk mélyül, hanem a városhoz való ragaszkodásuk is. Szeretném, ha helytörténeti ismereteik által Nyíregyháza szerelmesei is lennének.

Segítõ levéltár

Maga a levéltár is igyekszik megszólítani a város és a megye tanulóifjúságát olyan pályázatok kiírásával, amelyek érdeklõdésre tarthatnak számot. Ilyen például a „Pillantás a múltba” címmel meghirdetett helytörténeti pályázat, amelyen eredményesen szerepeltek tanítványai. Legutóbb „Reformáció 500” címmel hirdettek diákpályázatot, amelyen szintén szép eredményt értek el. A levéltár közvetítésével vettek részt az országos reformációs pályázaton is, ahol az elõdöntõig jutottak. – Örömmel és szívesen teszek eleget azoknak a felkéréseknek is, amelyek mint a helytörténet kutatóját elõadások tartására hívnak. Elsõként 2010-ben kaptam erre lehetõséget, amikor a Városnapok keretében az újratelepítés elsõ évszázadának emlékjeleit mutathattam be. Legutóbb pedig a nyárvégi Helytörténészek elsõ találkozóján számolhattam be helytörténeti kutatói munkásságomról – sorolta a Napló „Amirõl az utcák mesélnek...” címû sorozatának szerzõje.

Tarczy Gyula