Amint a napokban annyi év után ismét kezembe vettem hajdani kedvenc könyvemet, még most is szinte minden mondatára emlékeztem, s ismét rácsodálkoztam, hogy lehet egy mindennapi történet ennyire elbűvölő. Milyen furcsa, hogy a 18 darabból álló szériát az az egykori színésznő vetette papírra, aki például A mindennapi élet mágiáját, jó néhány Karády-dal szövegét avagy A Vörös Oroszlán című regényt írta, aminek dramatizált változatát olyan felejthetetlenül adja elő évek óta Venczel Vera a Vígszínházban. Azt gondolhatnánk, hogy a mesében unokáját nagyon bölcsen nevelgető nagymama bizonyára a csaknem száz évet megélt szerző. Csakhogy az ő egyetlen fiúgyermeke hét hónaposan meghalt, így sosem tudhatta meg, milyen „bábuskának” lenni. A pszichológiát, irodalomtörténetet és összehasonlító vallástörténetet is tanult Szepes Mária szereplőjének lelkével azonosulva azonban mégis átélte ezt. A most színre vitt darabban Széles Zita testesíti meg a jóságos nagyit.

Zita jóságos nagymama lesz

– Amikor óvodás volt a most másodikos kislányom, Csenge, akkor gyakran olvastam neki Pöttyös Panni történeteit, mert nagyon szerette. Bár korban nem járok ott, de színészként izgalmas dolog kipróbálni a nagymama szerepkört. A gyermekek fantáziájának direkt jót tesz, ha egy fiatalabb színész alakítja, hiszen játékból ők is bárkik lehetnek. Ideális nagymama jelenik meg a színen, aki jó kedélyű, jóindulatú, szeret játszani az unokájával. Több kötet felhasználásával készítette a szövegkönyvet Kardos Tünde dramaturg és a rendező, Sipos Balázs egyetemi hallgató. A játék, az álom és a valóság együtt van jelen benne.

Színes látványvilág

Bende Kinga játssza Pöttyös Pannit. Az előző évben szerepelt már a Tessék engem megmenteni című, Tasnádi Csaba által rendezett zenés mesejátékban, amit nagyon szeretett, s bizonyára többen felfigyeltek tehetségére a Tetkó című „Vajdasági apokalipszis”-ben nyújtott alakítása révén is.
– Történetünkben Pöttyös Panni hamarosan iskolába megy – meséli Kinga. – Ebben az időszakban játszódnak az események. Prózai az előadás zöme, ám Kazár Pál szerzett hozzá két dalt, s itt-ott zenei aláfestés is szerepel. Mészáros Márton lesz Péterke, Varga Balázs a Bárány, Varga Csilla Az esernyő szíve, Ükükapa pedig Kertész Zsolt, aki egyben a koreográfusunk is. Pázmány Virág terveinek köszönhetőek a színes díszletek és jelmezek.

Pöttyös Panni eljut a Holdra

A történet azzal indul, hogy Pöttyös Panni bárányhimlős lesz. Ahhoz, hogy meggyógyuljon, a darab szerint fel kell jutnia a Holdra, ahol a Mágikus Holdpor eltünteti a viszkető pöttyöket. Ükükapa repülni tudó esernyője segíthet a reménytelen vállalkozásban, ezt azonban csak az álmaiban találhatja meg Panni, ha sok kalandon megy sikeresen keresztül mesebeli és valódi barátai segítségével. Vagyis köznyelvre lefordítva: a sok alvás jutalma a gyógyulás, de mennyivel költőibb, gyermeki nyelven fogalmazottabb ez a nagymama fantázia-teremtette világa szerint!
– Arra szeretnénk felhívni a gyerekek figyelmét – veszi át a szót Zita –, hogy a betegségtől nem kell megijedni, hanem a képzelet segítségével szembe kell szállni a problémával. Játszani jó, a fantázia remek dolog, megszépíti az életet!

Sz. Kántor Éva

(Fotó: Kohut Árpád)