A Twickel-Zichy Mária Terézia Alapítvány által 2016-ban alapított díj azokat a szociális területeken tevékenykedõ professzionális és önkéntes segítõket szeretné évrõl évre elismerni, akik áldozatos és példaértékû munkájukkal sokat tesznek a hátrányos helyzetû társadalmi rétegekért, az ország különbözõ szegmenseiben. Az idei díjakat – 12 kategóriában – május 31-én adták át – köztük a nyíregyházi Periféria Egyesületnek – Budapesten.

JÓ PÉLDÁK

Twickel György, a Twickel-Zichy Mária Alapítvány kuratóriumi elnöke elmondta, édesanyja, Zichy Mária Terézia grófnõ életmûvének emléket állítva szeretné a díj által láthatóvá tenni mindazokat a példaértékû tevékenységeket, amelyek érdemesek a társadalom figyelmére, és mindannyiunk számára jó példákkal szolgálnak.

ELSÕK AZ ELSŐK KÖZÖTT

– Nagy meglepetés volt nekünk, hogy átvehettük a Jószolgálati-díjat. Tudtuk, hogy létezik, hiszen az interneten még tavaly megjelent a felhívás a jelölésre. Márciusban felhívott engem a díjat kezelõ alapítvány képviselõje és közölte a jó hírt: az intézményi kategória jelöltjei közül mi bizonyultunk a legjobbaknak és átvehetjük a Jószolgálati-díjat – emlékezett vissza dr. Szoboszlai Katalin, a Periféria Egyesület elnöke, aki hozzátette, ezzel együtt járt 1 millió forint összegû pénzjutalom is, de a legnagyobb elismerést az jelenti számukra, hogy a díjat 2017-ben adták át elõször, vagyis õk az elsõ díjazottak között vannak. Elsõk között az elsõk lettek.

GYAKORLATI KÉPZŐHELY

– Az egyesületet 1995-ben alapítottuk, azóta él és mûködik. Feladataink közé tartozik a hajléktalanok, a hátrányos helyzetû gyerekek, valamint az utcai prostitúcióból élõk segítése is, de mi vagyunk a Debreceni Egyetem Egészségügyi Kar szociális munkás hallgatóinak gyakorlati képzõhelye is.

– Az apró sikereink visznek minket elõre. Nem tudjuk minden ember sorsát megfordítani, de nem is ez a célunk. Hajléktalanok esetében amíg csak élelmiszert, ruhanemût adunk, addig még mindig egy helyben vagyunk. Abban az esetben már azonban, ha vállalja, hogy elkezdi a beilleszkedést, akkor nagy változásokat lehet elérni. Ekkor már gondolkodhatunk abban, hogy elmegy egy bérleménybe, dolgozni fog, jövedelme lesz. Ehhez azonban kell az elszántság, a motiváció. Körülbelül 50–60 fõt tesz ki az állandó klienskörünk, õk egy ideje már utcai létben élnek, ritkán keresik fel a nappali melegedõt és ezeket az intézményes megoldásokat elutasítják, de az utcai szociális munkások odafigyelését elfogadják. Igyekszünk az új hajléktalanokat felkutatni, rávenni õket arra, hogy ismerjék meg a munkánkat, ismerjenek meg minket. Onnantól kezdve, hogy elfogadják tõlünk az élelmiszert, a ruhát, elmondanak magukról néhány dolgot, onnan kezdõdik a szociális munka velük. Az egész városra nézve 300–400 fõ olyan hajléktalanról tudunk, akik utcai körülmények között élnek, és szállásnyújtó intézményt vesznek igénybe. Azon dolgozunk, hogy csökkenjen a számuk. Ebben a minisztérium mellett a város is partnerünk.

10–12 EMBER HÁTAT INTHETNE AZ UTCÁNAK

Az elnöktõl tudom meg, közeli céljuk, hogy megnyerjenek egy olyan pályázatot, amelynek köszönhetõen a legnehezebb helyzetben élõket gyorsan lakhatáshoz juttatnának. Amennyiben ennek pozitív lesz az elbírálása, akár 10–12 embert is el tudnak hozni az utcáról, megnyitva nekik egy új élet lehetõségét.

Amennyiben olyan személyt látnak, aki segítségre szorul, hívják a Diszpécser szolgálat 06-42/504-618-as telefonszámát, de az egyesület szívesen fogadja a lakosság adományait, különös tekintettel ruhanemût, cipõt, takarót, tartós élelmiszert az Eötvös utca 1. sz. alatti irodában is.

(Szerzõ: Bruszel Dóra)

(Fotó: internet - dr. Szoboszlai Katalin, az egyesület elnöke vette át a díjat)