Pepe és Kapa folytatja a kurzust

Kevés eredetibb, humorosabb elõadást láttam, mint az elõzõ évadban ugyanitt, ugyanígy játszott Nézõmûvészeti Fõiskolát, amit Pepe és Kapa, azaz a Mucsi Zoltán és Scherer Péter, valamint Katona László adtak elõ. Akkor mi, nézõk, jelképesen ugyan, de megkaptuk a kurzus elvégzését tanúsító oklevelet, amellyel igazolhatjuk, alkalmasak vagyunk a színházban ránk váró fokozott fizikai és pszichikai terhek elviselésére. A képzésünk az idén is folytatódik, az alapoktól, A fajok eredetétõl indulva. (Szegény Darwin!) Márpedig a kurzus fölöttébb szórakoztató, amit bizonyít, hogy fél tucat éve szakadatlan szorgalommal látogatják az elõadásokat a (gyakran nem) hallgató nézõk. Arról faggattam elõször a pályáját Nyíregyházán kezdõ Thuróczy Szabolcsot, hogyan került ebbe az „aranycsapatba”.

 

A 100. elõadást nálunk ünneplik

 

– Korábban egy-két filmben már találkoztunk, de akkor még nem alakult ki barátság köztünk. 2010-ben kértek fel, hogy szerepeljek velük ebben az elõadásban. Tasnádi István íróval közösen hoztuk létre a szöveget. Sokat ötleteltünk, s megtartottuk, ami tetszett, de a mai napig elõfordul, hogy improvizálunk, ami frissen tartja az elõadást. A két-három hónapos próbaidõszak csodálatos volt. Szlovákiában, Erdélyben, Magyarország különbözõ vidékein játszottuk különbözõ körülmények között élõ embereknek, s mindenütt nagyon szerették. Ezt bizonyítja, hogy most, éppen Nyíregyházán ünnepeljük a 100. elõadást. Azért nemcsak pusztán komédiázásról szól, drámai szövegek is találhatók benne, amik ugyancsak nagyon fontosak. A kiindulópontunk, hogy hajdan ugyanazok a problémái voltak az embereknek, mint ma a hajléktalanoknak: enni, inni szeretnének, ami nem mindig jön össze nekik. Mindhárman utcára került embereket játszunk, akik régen jobb életet képzeltek maguknak, esetleg jó körülmények között éltek, csak megcsúsztak valamin, például az alkoholon...

 

OSCAR-DÍJRA NEVEZTÉK

 

Nem elõször adják elõ Nyíregyházán A fajok eredetét. A 2011-es VIDOR Fesztiválon a legjobb kamaraszínházi elõadásnak járó Dottore-díjat kapták. A Dömötör Tamás rendezte produkciónak az utóbbi években Budapesten a Szkéné Színház ad otthont. Nem egyszerû megoldani az egyeztetéseket, mert a triász valamennyi tagja nagyon elfoglalt. Szabolcs Pintér Béla és Társulatának hét elõadásában is játszik, emellett, mivel Magyarország Till Attila Tiszta szívvel címû opusát nevezte az Oscar-díjra a külföldi filmek kategóriájában, ezért elkezdõdtek a vetítések a világ különbözõ pontjain. Egyik fõszereplõként Szabolcs Londonba kísérhette el nemrég az alkotást, a stáb egy másik tagja a napokban Chicagóban vett részt a bemutatón, Tilla pedig most éppen Haifában, Izraelben van. Nagyon örültek, hogy kedvezõ volt a fogadtatása: mûködik a film humora, ráadásul a mozgássérülteket középpontba állító alkotás olyan egyetemes problémákkal foglalkozik, amik a glóbusz bármely pontján átélhetõk. Tisztában vannak azzal, hogy nagyon sok ország nominálja a favoritját, és a siker sok mindentõl függ. Megtisztelõnek tartják, hogy az idén hazánkban az õ produkciójukra esett a választás. Ha csak az a hozadéka, hogy a világ számos pontján megnézik, már azt is nagyszerû eredménynek tekintik. A többi néhány hónap múlva kiderül.

Sz. Kántor Éva