Pászka¬terítő - Megyénk katolikus lakosságának egyik jellegzetes ünnepi textíliája
A pászkaterítő vagy más néven pászkakendő megyénk katolikus lakosságának egyik jellegzetes ünnepi textíliája. Noha évente csak egyszer, a húsvétvasárnapi ételszenteléskor használták, jelentősége mégis nagy volt, hiszen a falu nyilvánossága előtt képviselte a család „módját”, a gazdasszony igényességét.
Ilyenkor ugyanis az volt a szokás, hogy a hosszú, negyvennapos böjt után a család számára szükséges összes ünnepi ételt – kalácsot, sonkát, kolbászt, egyéb húsféléket, hímes tojást stb. – az ugyancsak erre az alkalomra szolgáló pászkakosárba téve és pászkakendővel letakarva vitték a vasárnapi misére szenteltetni.
Az asszonyok egymással versengve igyekeztek minél nagyobb és szebben díszített pászkát (kalácsot) sütni, minél szebben elkészíteni kosarukat, hogy ne valljanak szégyent a falu népe előtt. A nagy kerek kalácsot például vékony tésztahurkákból formált fonatokkal és „rózsákkal” díszítették, a közepére pedig odatették a húsvétra utaló, elmaradhatatlan keresztet.
A kosarat letakaró pászkakendőt is úgy készítették el, hogy kiemelkedjen a köznapi textilek sorából. Gyakori volt, hogy felirattal vagy valamilyen vallási jelképpel (kereszt, kehely) közvetlenül is utaltak a kendő húsvéti szerepkörére. Ezt láthatjuk az itt bemutatott pászkaterítőn is, amelynek közepében a kereszt jele és a „FELTÁMADT KRISZTUS” felirat teszi egyértelművé a terítő funkcióját. Az S. J. monogram feltételezhetően a készítő nevére utal.
A feliraton alkalmazott keresztszemes hímzéssel ellentétben a kendő szélét szabad rajzolatú, lánc- és laposöltéssel hímzett, kék és piros színű virágos, leveles, indás motívumsor keretezi, négy sarkában négy virágtővel. Készítője végül cakkosan horgolt csipkeszegéllyel „öltöztette” teljes ünnepi díszbe a terítőt, tette méltóvá húsvét nagy ünnepéhez.
Ratkó Lujza
Gyűjtés helye, éve: Pócspetri, 2006
Készítés helye, ideje: Pócspetri, 1920-as évek
Gyűjtemény: Sóstói Múzeumfalu néprajzi gyűjteménye, ltsz. 2006.3.13.
Méret: 92x67,5 cm
