Átlagos szerda este az NYVSC pályán. Érkező autók, gyerek kiszáll, elindul az öltöző felé. Kezében sporttáska és focicipő. Eddig semmi különös. Csakhogy mindannyian lányok. Pár éve ezen még mosolyogtunk volna, mint a női vízilabdán és a jégkorongon, aztán tessék. De a foci valamiért tartotta magát. Az csak férfiaknak való. Eddig.

- Nézd azt a kislányt! Julcsika. Még csak kilenc éves, nem tudom egy korosztályos csapatba sem betenni, mert nem éri el az alsó korhatárt. De fut, cselez, passzol. Egy őstehetség – mutat az egyik kislányra Makay Robin vezetőedző. És aztán sorolja a többieket. A 14 éves Bogit aki világ életében kapus akart lenni, vagy Petrát, aki szintén hálóőr, és ha nem focizik, akkor lovagol. A bemutatást az szakítja meg, hogy egy család érkezik. A kis szőke lány illedelmesen bemutatkozik, és kiderül, hogy mindössze másodikos a Mórában, de focizni szeretne. A tánc nem jött be neki, meg a fiú testvér is labdarúgó, így szeretné ő is kipróbálni a sportágat. Így megy ez most a Szparinál.

- Idén a felnőtt mellett U14-es, U16-os és U19-es csapatot is neveztünk a bajnokságban. A megye távoli pontjairól, és a környező megyékből is jönnek hozzánk lányok focizni. Időt, pénzt, energiát nem kímélve. Az egyik fiatal játékosunk Botpaládról jár a tréningekre, nyáron három órát utazott azért tömegközlekedéssel, hogy itt legyen az edzéseken. Fehérgyarmatról, Vállajról is vannak gyerekek, sokszor a szülők összefognak és egy kocsival hozzák őket – meséli a tréner.

Az edzéseken mindenki maximálisan koncentrál, egy-egy kemény belépő után azonnal felpattannak, és futnak tovább. Csak egymás közt játszanak, de egy-egy kimaradt helyzetre úgy tekintenek, mintha a BL döntőben rúgták volna mellé a labdát. Van miért hajtani, a legjobbak ugyanis már a felnőtt csapatban is bemutatkozhattak. Czvik Zsanett még csak 16 éves, de már játszik az NB-II-ben.

- A testvérem mondta, hogy mi lenne ha elmennénk focizni. Kipróbáltuk Fehérgyarmaton, és nagyon megtetszett. Aztán amikor hívott a Szpari, örömmel jöttünk. Egy nagyon jó közösség, gyorsan befogadtak – mesélte Zsanett.

A fiatal lánynak nem sok szabadideje van, tanulás, utazás, edzés, meccsek. A fiúktól rendszeresen „kapja az ívet” amiért focizik. Mert még nem látták játszani!

Ami a sportágat illeti, hihetetlen gyorsasággal fejlődik. Németországban, Franciaországban, az Egyesült Államokban és Brazíliában is egyre több lány focizik profi szinten. Talán csak pár év, és a női fociról ugyanúgy beszélünk majd mint a kézilabdáról és a kosárlabdáról? Már természetes lesz, ha egy kislány otthon azt mondja: focizni akarok...

Dankó László