Olcsóbb megőrizni a munkahelyeket, mint újakat teremteni
A gazdaságvédelmi akcióterv újabb, második ütemét jelentette be hétfőn Orbán Viktor miniszterelnök, aki úgy fogalmazott, annyi munkahelyet teremtenek, amennyit a vírus tönkretesz. A kormányfő által ismertetett csomag része a munkahelyek megőrzése és újak teremtése, a kiemelt ágazatok újraindítása, a magyar vállalatok finanszírozása, illetve a család- és nyugdíjasvédelem.
A miniszterelnök a bejelentéskor úgy fogalmazott, annyi munkahelyet teremtenek, amennyit a vírus tönkretesz. Hangsúlyozta azt is, hogy mindezt a költségvetési fegyelem megtartása mellett teszik, a hiány ugyanis a GDP 2,7 százaléka lesz az intézkedések meghozatala után. Orbán Viktor szavai szerint a gazdaságvédelmi akcióterv a jegybanki intézkedésekkel együtt a GDP 18–20 százalékát teszi ki, amelyből a költségvetés 1345 milliárd forintot finanszíroz egy gazdaság újraindítási alapon keresztül. Ehhez kapcsolódik egy nagyjából 700 milliárd forintos járványügyi alap is.
Fontos a munkavállalók megbecsülése
„Sokkal olcsóbb megőrizni a munkahelyeket, mint új munkahelyeket teremteni. Emellett ez társadalmilag felelősebb magatartás is, hiszen a munkaerő nem egy eldobható csavar, hogy ma kirakom, holnap pedig visszaveszem” – mondta Csath Magdolna közgazdász a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában.
Fontos a vállalatok újraindulása szempontjából, hogy hogyan viselkednek a munkavállalóval szemben. A legfontosabb bejelentésnek a bérkompenzációt tartom. Ez az a segítség, amely segíti a vállalkozások túlélését a költségoldalról. Ugyanis, ha az állam átvállalja a bérek valahány százalékának a fizetését egy adott időtartamra, akkor
jelentős likviditási segítséget ad a cégeknek
– fejtette ki a közgazdász.
Azonban piacra is szükség van, amit olyan módon lehetne állami oldalról megteremteni, hogy a megrendeléseket legfőképpen a hazai kisvállalkozások kapják, hiszen ezek teremtik Magyarországon jelenleg a munkahelyek kétharmadát.
A likviditás kapcsán fontos a finanszírozás, a rendelkezésre álló lehetőleg nulla kamatú vagy nagyon alacsony kamatú hitelek, főleg a rövid távú, áthidaló hitelek.
„A harmadik amit külön érint, és említ a beruházások. Itt egy sajátos beruházási fajtát szeretnék hangsúlyozni, ez pedig a tudás beruházás. A digitalizáció, a digitális partnerség a vállalatokkal, a digitális infrastruktúrával szemben a digitális képességek erősítése, mert ez már a jövőt szolgálja” – hangsúlyozta a közgazdász.
Három intézkedésre számítani lehetett
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője elmondta három olyan intézkedés van a hétfőn bejelentett intézkedések közül, amit várni lehetett. Ez a vállalat finanszírozás, a munkahelymegőrzés és a munkahelyteremtés.
Amire kevésbé számíthattunk az
a 13. havi nyugdíj visszaépítése a jövő évtől indul
és fokozatosan vezetik be.
Az eddigi években is volt mindig valamilyen külön támogatás a nyugdíjasok számára, tavaly például a rezsiutalvány. Talán ez most ennek lesz egyfajta intézményesülése – fejtette ki az elemző.
Első körben a kormányzat azokra koncentrált, akiknek megmaradt vagy megmenthető az állásuk. Koncentrálni kell azonban azokra is akiknél ez nem jön össze, vagy nem jött össze, segíteni kell őket elhelyezkedni. Gondolni kell a közszolgáltatásokra, mint például az orvosi ellátásra, hogy újra tudjon indulni, mivel jelenleg csökkentett módon müködik. Ami halaszható, azt halasztják a járvány miatt.
Folyamatosan lesznek még bejelentések
az elemző szerint.
Két nagyobb felmérés történt a kisvállalkozók körében, ahol az volt a kérdés, hogy milyen segítséget várnának ahhoz, hogy életben maradjanak és fejlődjenek. Egyértelműen mindkét felmérésnél az volt a válasz, hogy bértámogatásra lenne szükség.
