Ennek üzent most hadat a nyíregyházi közgazdász, Kulcsár Lajos, aki kidolgozott egy környezetvédelmi-technológiai eljárást, a folyóvizeinken hazánkba érkezõ PET- és egyéb hulladékok, veszélyes és más szennyezõ anyagok megállítására, eltávolítására, majd az újrahasznosításhoz történõ feldolgozására.

Adva van egy Bodrog-parti kis parasztház, egy csónak és egy jó adag horgászszenvedéllyel megáldott nyíregyházi közgazdász, Kulcsár Lajos, akinek egy idõ után a vízen úszó, mérhetetlen mennyiségû mûanyag PET-palack miatt már az is nehézséget okozott, hogy egy-egy kiadós horgászat után kievezzen a partra és kikösse csónakját. Ezt elégelte meg, és 15 évnyi elmélkedést követõen kidolgozott egy új mûszaki-innovációs eljárást, ami az elmúlt hetekben debütált a II. Tiszai Kerekasztal Konferencia szakmai közönsége elõtt Vásárosnaményban, azóta pedig már Áder János köztársasági elnök asztalán hever azon nem titkolt célból, hogy a környezetünk védelme tárgyában tartott nemzetközi elõadásai révén is messze szálljon hírünk a nagyvilágban. Mint ahogy rendkívül pozitív visszajelzések érkeztek már 4 kontinens országaiból is a találmánnyal kapcsolatban: az Egyesült Államokból, Új-Zélandról, Ausztráliából, de Németországból, Svájcból, Ausztriából, valamint az Egyesült Királyságból is.

SEGÍTETT A TENGERÁRAMLÁS ÉS AZ URALKODÓ SZÉLIRÁNY

– Két éve az interneten rátaláltam egy 16 éves fiatal holland feltaláló srác megvalósítási tervére, aki kitalálta, majd kidolgozta az úgynevezett passzív hulladékgyûjtési eljárást. Felismerte azt, hogy a tengeráramlások és az uralkodó szélirány egy irányba tereli a mérhetetlen hulladékrengeteget, és azt elég csak megállítani egy olyan úszó szerkezettel, ami felfogja, összetereli, majd egy toronyba gyûjti, és amit aztán idõszakosan ürítenek. Én ezt az elvet és módszert próbáltam adaptálni folyóvízre, majd újabb két év elmélkedést és kísérletezést követõen ebbõl született meg a Hulladékstop úszógát létesítmény tervem. Ez egyébként magát az eljárást tekintve hasonló fizikai törvényszerûségeken alapul, mint a fiatal feltalálóé – magyarázta Kulcsár Lajos.

KIVEZETI A PARTRA A SZEMETET

– A holland találmánnyal ellentétben esetünkben nem az áramlatok és az uralkodó szélirány segítségével történik a hulladék gyûjtõpontba való terelése, majd eltávolítása, hanem a folyó természetes sodrása kényszeríti azt szabályozott egyirányú mozgásra. A kívánt célt a két partot összekötõ rögzített úszógát végzi el, amit talán úgy lehet kicsiben és arányaiban elképzelni, mintha gyufaszálakból nyakláncot fûznénk össze – magyarázta. A lényeg, hogy az úszógát nem merõleges a vízárammal, hanem a folyó sodrásának, sebességének függvényében optimális szögben helyezkedik el. A folyásból eredõ mozgás a ferde úszógát mentén egyszerûen kitereli, kivezeti a szeméthalmot a vízbõl a hulladék gyûjtõpontba, ahol is megtörténik annak eltávolítása, majd pedig már bejáratott kész technológiával ezek feldolgozása.

A kitermelést követõen kézi erõvel megvalósul az anyag fajtája, színe, állapota szerinti szelektív szétválogatás, azután mosás, õrlés, majd csomagolás, és végül az újrahasznosító feldolgozóhelyre történõ elszállítás. A hulladékmentesítés során külön kell válogatni és kezelni a veszélyes hulladékokat, az állati tetemeket vagy éppen a begyûjtött uszadékfát. Különlegesség, hogy az úszógát a folyó szélességében, akár teljes egészében felemelhetõ, így biztosítva például egy-egy nagyobb úszó fatörzs akadálytalan levonulását, vagy a zavartalan hajóforgalmat, netán a horgászati és sporttevékenységet. Az úszógát függõleges irányban követi a folyó természetes vízszintemelkedését, mivel szerkezete könnyû, rugalmas, hossza pedig egyszerûen bõvíthetõ.

A HATÁR KÖZELÉBE

Lajos szerint az úszógát akkor lenne a leghatékonyabb, ha azt a magyar-szlovák határtól mintegy 4-500 méternyire telepítenék, hiszen így a hulladékszennyezés útját és idejét már eleve minimalizálni tudnák hazánkban, és be sem jutna hozzánk a PET-folyam.

A CÉL, HOGY ZÖLD UTAT KAPJON

Lajos vallja, az úszógát elõnye az, hogy már nemzetközi színtereken is elismertté vált, és extrém óceáni körülmények között is biztonságosan mûködik, továbbá viszonylag egyszerûen beilleszthetõ a nálunk is régóta jelentkezõ környezetvédelmi problémakör megoldásába. A cél és elérendõ hatás tekintetében pedig egészen alacsony bekerülési és fenntartási-üzemeltetési költséggel bír.

– Jelen pillanatban nem létezik a passzív hulladékgyûjtési eljárásnál gazdaságosabb, egyszerûbb, hatékonyabb elv és megoldás a hazánkba érkezõ hulladékfolyam eltávolítására és újratermelõdésének fenntartható megszüntetésére. A folyóvizeink környezetében alkalmazandó hulladékmentesítõ technológia eredményeként pedig esélye lehet annak, hogy néhány éven belül nálunk is ugyanúgy, ahogy tudósok a világ óceánjaiban tervezik, vagyis gyakorlatilag felszámolhatóvá válhat a jelenlegi súlyos állapot – magyarázta.

BIZTONSÁGOSAN ÉS EREDMÉNYESEN

– Az úszógát mesterségesen elõállított saját hullámmozgására vagyok a legbüszkébb. Vagyis beépítettem egy olyan mechanizmust is, amivel még biztonságosabban és eredményesebben lehet kiterelni a hulladékot torlódás- vagy elakadásmentesen. Mit is jelent ez, és hogyan tudom szemléltetni? Képzeljünk el egy kötelet, amit egy fához kötünk, majd feszesen tartva megrántjuk. Egy haladó hullámot állítottunk így elõ. Az úszógátnál persze sokkal lassabban, de ugyanezt a mozgást alkalmaztam úgy, hogy a szelvények mozgatásáért felelõs elektromos csörlõk egymáshoz képest fáziskésésben húzzák meg, majd pedig engedik vissza a víz áramlásával az egyes gátelemeket. Az emelések, mozgatások vezérlése rádió távirányítású kezelõszervvel mûködtethetõ a vizes munkakörülmények miatt, ami hasonló, mint egy táblagép, az átvitel a motorok mûködtetéséhez pedig olyan, mint egy folyamatos bluetooth-kapcsolat. Az úszógát hullámmozgásának intenzitása, a hullámhossza és amplitúdója pedig úgy változtatható, mint ahogy léptetjük a hangerõt a televíziókészülékeken otthon.

Bruszel Dóra