Az már a sors érdekes fintora, hogy a napokban ismét Oscar-díj-átadót tartottak, csak most kisebb közönség számára és Budapesten, ahol a legjobb pedagógusnak járó szobrocskát a nyíregyházi Roma Ádám kapta meg. (Megjelent a Napló 03.24-ei számában)

A Neteducatio Kft. idén február 6-án indította útjára felhívását, amelyre február 12-éig várták a pályázatokat. A játékban való részvétel feltétele az volt, hogy egy pedagógus adja le jelölését valamely kollégájára, méghozzá egy ajánló ûrlap segítségével, amelyben megfogalmazza, hogy miért érdemes az adott tanár/óvodapedagógus az Oscar elnyerésére. Így került kapcsolatba a rangos elismeréssel Roma Ádám, a Nyíregyházi Móra Ferenc Általános Iskola Petõfi Sándor Tagintézményének fizika–informatika szakos tanára is, akit az egyik kolléganõje, Erdélyi-Szabóné Srankó Ilona nevezett be a versenyre és, mint kiderült, nem hiába: õ nyerte meg ugyanis idén kategóriájának Pedagógusi Oscar-díját.

Roma Ádám

ELSÖPRÕ FÖLÉNNYEL NYERT

– Mikor megkérdezte a kolléganõm, hogy benevezhet-e engem erre a versenyre, megköszöntem neki a lehetõséget, de igyekeztem magam kivonni ebbõl. A jelöléseket ugyanis kategorizálták (óvoda, iskola, középiskola) és kategóriánként mindenkinek lehetõsége volt szavazatokat gyûjteni egy ûrlap segítségével – kezdte a beszélgetést a fiatal pedagógus. Az elsõ kör 2017. február 13-ától 17-éig tartott. A döntõbe a kategóriánként 3 legtöbb szavazatot kapott jelölt került be, így én is. A második körben már csak hárman-hárman maradtunk, amikor a szervezet Facebook oldalán lehetett szavazni és végül az általános iskolai szekcióban nekem sikerült megnyernem az Oscar-díjat.

ÉLVEZIK A GYEREKEK AZ ÓRÁIT

Ádám vallja, fontos, hogy a gyerekeknek olyan órákat tartson, amely felkelti az érdeklõdésüket, hiszen a diákok a tananyagot így akár az iskolában is meg tudják tanulni.
– Fizikában például nagyon sok olyan virtuális kísérlet van, amit jómagam is nagyon szeretek, de a gyerekeket is kimondottan érdekli. Azonban jó néhány olyan is létezik, amelyet iskolai keretek között nem tudnánk megvalósítani, mert lehetetlen lenne kivitelezni, vagy irreálisan drágák lennének hozzá az eszközök. Viszont az interneten ezek digitálisan megtekinthetõek, amelyekbõl a tanulók könnyen megérthetik a fizika mûködését. Fontos a kötött tananyag, de legalább ennyire lényeges ezek gyakorlati hasznosítása is, amivel élvezhetõvé tehetõk az órák.

TELJES PROGRAMOT DOLGOZ KI

Hogy miben látja a fiatal pedagógus a jövõt? A válasz erre csak egy szó: interaktivitás. Õ ugyanis az osztályfõnöki órákat (és klubdélutánokat) sem megszokott formában tartja. Vendégeket hív meg rájuk, sportolókat, médiaszakembereket, tánctanárokat, fõiskolai tanárokat, cégtulajdonosokat, zenekarokat vagy éppen stand up comedys fellépõket, és a velük készült beszélgetéseket a gyerekek késõbb fel is dolgozzák.
– Az mind jó, ha a gyerekek autogramot kérnek a meghívott vendégektõl vagy éppen közös fényképet készítenek velük, de arra gondoltam, hogy milyen jó lenne, ha ennek további lenyomata is maradna, ezért elkezdtünk a diákokkal plakátokat készíteni. Ezeken feldolgozzuk a vendégeink életét. Felragasztjuk a róluk készült fényképeket, a gyerekek rajzolnak is, illetve mindenkirõl készítenek fogalmazást. Olyan témákat érintenek benne, mint: miért jó, hogy itt volt nálunk az adott vendég, mit tanultak tõle, miért szeretik a munkájukat, milyen motivációik vannak stb.

SZERESSENEK ISKOLÁBA JÁRNI

Ezt a programot tovább gondolva úgy döntöttünk, hogy mivel egész évben sok iskolai és iskolán kívüli rendezvényen vesznek részt a diákok, milyen jó lenne, ha ezeket is feldolgoznák. Ezekrõl szintén plakátokat készítenek a gyerekek, az iskola és az egyik helyi rádió pedig támogatott minket abban, hogy bekereteztetik õket és kitehetjük így az osztályterem falára. Ezek szabadidõben, minden pénteken 4 és 7 óra között születnek meg. A gyerekek szerencsére szép számban jönnek, együtt vannak, lelkesek és sokat fejlõdik az osztályközösség is, amely nagyon fontos. Szeretném, ha a gyerekek megtapasztalnák azt, hogy ha valaki szorgalmas, sok mindent el tud érni az életben. Fontos a siker, de még inkább az, hogy mitõl lesz az ember boldog. Az én feladatom ebben az, hogy ha ott van a gyerek 8-tól 4-ig a foglalkozásaimon, tanóráimon, akkor olyan impulzusokat kapjon, amitõl szeressen iskolába járni – magyarázta...
Nagyon szeretek tanítani, gyerekekkel foglalkozni, ez engem lelkesít és ha én az vagyok, a gyerek is az. Úgy gondolom, ezért telnek jó hangulatban az óráink – zárta gondolatait.

„A TANÍTÁS SZÁMOMRA HIVATÁS”

Ádám azt mondja, az igazi Oscar-díj számára az, hogy sok kedves ismerõse, barátja, diákja és a tanítványainak szülei szavazott rá, ezzel együtt pedig több tucatnyi pozitív visszajelzést kapott a munkájával kapcsolatban.
– Nagyon örülök annak, hogy elnyertem ezt a díjat, de ettõl függetlenül ugyanúgy kell folytatni ezt a megkezdett munkát. Talán ezt a folyamatot a sporthoz tudnám hasonlítani, amit magam is nagyon szeretek. Ott is ha egy csapat vagy versenyzõ kap egy díjat, az nagyon szép dolog, de utána újabb motivációkat, feladatokat kell találnia. A pedagógusi Oscar-díj sem ér semmit önmagában, ha ezután félvállról venném a munkámat.

 (Szerző: Bruszel Dóra)