Nyíregyházán rendezik meg az 57. Közgazdász-vándorgyűlést – 900 szakembert várnak

Nyíregyházán rendezik meg az 57. Közgazdász-vándorgyűlést – 900 szakembert várnak
Fotó: Archív

Szeptember 5. és 7. között újra Nyíregyházán rendezik meg a Közgazdász-vándorgyűlést. A fenntarthatóság és a klímaváltozás okozta gazdasági, nemzetgazdasági és társadalmi kihívások adják majd a központi témáját az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság legnagyobb éves konferenciájának. Az 57. Közgazdász-vándorgyűlésre 800–900 szakembert várnak.

Annak idején, 1935. november 10-én, vasárnap éppen Nyíregyházán, az idei közgazdász-vándorgyűlés helyszínén rendezték meg a Magyar Közgazdasági Társaság első vidéki rendezvényét, tulajdonképpen a mai vándorgyűlések ősét, amit a Nyírvidék újság így harangozott be:

A pénz tudósai jönnek ma Nyíregyházára.

Az ülésen a jelenlévők egyhangú lelkesedéssel elhatározták a Közgazdasági Társaság nyíregyházi fiókjának megalapítását, amelynek elnökévé magát az akkori nyíregyházi polgármestert, Szohor Pált választották. Idén szeptember elején pedig már az 57. Közgazdász-vándorgyűlésnek ad otthont a Nyíregyházi Egyetem. 800–900 szakembert várnak a Kárpát-medencéből és a visegrádi országokból.

Lakatos Tibor a Megyei Közgazdasági Társaság alelnöke elmondta, A háromnapos tanácskozás előadói között itt lesz Áder János köztársasági elnök, Matolcsy György jegybankelnök és Varga Mihály pénzügyminiszter, miniszterelnök-helyettes is.

A fenntarthatóság és a klímaváltozás okozta gazdasági, nemzetgazdasági és társadalmi kihívások adják a központi témáját az idén 125 éves Magyar Közgazdasági Társaság legnagyobb éves konferenciájának. A konferencia két plenáris és hét tematikus szekcióülésének mintegy 130 előadója a pénz- és tőkepiacok mellett olyan témákat jár majd körbe, mint a munkaerőhiány vagy éppen a klímaváltozás várható hatásai az agrárágazatban. De szó esik majd az Európai Unió aktualitásairól, az innovációról, a mesterséges intelligenciáról, a robotizációról, a startupok számára kedvező üzleti környezet feltételeiről, a sportgazdaságról vagy éppen a színházak fenntartható finanszírozásáról is. Külön szekció foglalkozik az európai integráció aktualitásaival. Így szó lesz majd a májusi európai parlamenti választásokat követően újraformálódó Európai Unió erőviszonyairól, a Brexit hatásairól, de a kohéziós politikáról és európai növekedési modellről egyaránt.