A foglalóval és az előleggel legtöbbször olyan adás-vételnél találkozunk, amelynél nem egy összegben fizetik ki a vételárat. Lehet ez gépjármű, bútor vagy bármilyen egyéb tárgy adás-vétele. A legtöbbször azonban ingatlan adás-vételi szerződésnél találkozhatunk e két fogalommal.  Egy ingatlannal kapcsolatos ügyben, amikor a tulajdonos megállapodást köt a vevővel, és elkészítik az adás-vételi szerződést, a vevő átadja az eladó részére biztosítékul a vételár egy részét, foglaló vagy előleg címén. Mind a foglaló, mind az előleg beleszámít a később fizetendő teljes vételárba. A különbség az, hogy amennyiben bármelyik fél meggondolja magát, és mégsem kíván szerződést kötni, az előleg visszajár.

A foglalónál már más a helyzet. Az csak akkor jár vissza a vevőnek, ha nem ő, hanem az eladó lépett vissza a szerződéskötéstől, tehát az eladó hibájából hiúsult meg az adás-vétel. Ebben az esetben viszont a foglaló dupláját kell visszafizetnie az eladónak a vevő részére.

Egy harmadik eset az, amikor külső ok, például természeti katasztrófa miatt megrongálódik az ingatlan. Természetesen egyik fél sem okolható az adás-vétel megszakadásáért. Ekkor a foglaló visszajár a vevőnek, de nem duplán.

Nagyon fontos, hogy a szerződésből egyértelműen ki kell tűnnie, hogy az előre átadott vételár részletet foglalóként vagy előlegként adják. Ha nem derül ki egyértelműen, akkor előlegnek minősül.

A foglaló összege a felek megállapodásától függ, általában a vételár 10 %-a.

Eladóként és vevőként is csak akkor érdemes foglalót kérni, illetve adni, ha teljesen biztosak vagyunk a szándékunkban.

Forrás: Nyíregyházi Törvényszék