Nem akarják közteherviselésre „vesztegetni” profitjukat a nagy IT cégek
Az Európai Bizottság e-kereskedelmi irányelvei még a millennium idején születtek, amelynek frissítését 2022-től tervezi a brüsszeli székhelyű testület. A reform lényege, hogy külön szabályoznák a digitális szolgáltatásokat és a digitális kereskedelmet. Bár ezek a regulák mindenkire vonatkoznának, valójában az úgynevezett GAFA (Google-Amazon-Facebook-Apple) IT-óriásait célozzák meg.
A havonta 45 millió egyéni felhasználónál többet kiszolgáló cégekre szigorúbb szabályok vonatkoznának és nagyobb büntetéseket róhatnak ki rájuk a jövőben szabálysértés esetén.
Szabó Dávid, külpolitikai elemző szerint az Unió egyik célja az, hogy a világcégek ne bújjanak ki a közteherviselés alól. Sok multi ugyanis azért hoz létre leányvállalatot kedvező adófeltételeket kínáló országokban, például Luxemburgban, Írországban, Belgiumban, hogy odacsoportosítva az eszközöket, kevesebb adót fizessen.
„Az az adóteher, amit nem fizettek meg az elmúlt évtizedekben Európában, az gyakorlatilag – amitől az európai adófizetők, így a magyarok is többek között elestek – megoldaná például azokat a problémákat, amelyek most a Covid-válság kapcsán felmerültek. Tehát az európai közös hitelalapot, amit most összeraknak a tagállamok – megszavazták, döntöttek róla –, ezt a helyreállítási alapot könnyedén meg lehetett volna finanszírozni, hogy ha befizették volna ezek a cégek az elmúlt évtizedben az adóikat Európában” – mondta Szabó Dávid külpolitikai szakértő az M1 Summa című műsorában.
A szakértő szerint fontos változás lesz, hogy az internetes kereső és közösségi oldalak a szabály hatályba lépése után már csak a felhasználó hozzájárulásával adhatják ki adataikat harmadik félnek, például reklámcélokra. Azt is jelölni kell, hogy ki fizeti a reklámot és azt milyen szempontok alapján dobta ki pont nekünk a keresőmotor algoritmusa.
„Eddig ez volt a legnagyobb ellentmondás az adózás mellett, hogy nem lehetett őket azokra a nagyon magas színvonalú európai adatvédelmi sztenderdekre rákényszeríteni, rászorítani, amelyeket egyébként a saját vállalkozásainkkal szemben viszont alkalmazunk. Úgyhogy azt gondolom, hogy adózási oldalról, illetve itt a személyes adatokkal való visszaélésnek az oldaláról mindenképpen van rá igény és van is rá motiváció, hogy nagyjából lezárják azokat a kiskapukat, amelyeket ezek az amerikai, döntően amerikai, de egyébként adóparadicsomokban is bejegyzett cégek harcoltak ki maguknak, vagy építettek ki maguknak” – tette hozzá a szakértő.
Kiszelly Zoltán arra emlékeztet, hogy miközben az EU a szabályozás hatékonyabbá tételén dolgozik,
az érintett IT-cégek tőzsdei kapitalizációja soha nem látott mértékben emelkedett.
Van köztük olyan telekommunikációs vállalat, amelynek az értéke meghaladta a 2000 millió dollárt.
„Világszerte azt látjuk, hogy a közösségi platformok, főként az amerikai közösségi platformon működő IT-cégek, de beszélhetünk a kínaiakról is, ezek elszívják a hagyományos kereskedelemnek és a hirdetési piacnak a nagy részét, és az elektronikus, a digitális térbe helyezik át. Ezek a cégek élnek a legális, de nem erkölcsös adóoptimalizáció lehetőségével, hogy miután elszívják a hagyományos kereskedelemtől, a hagyományos értékesítés csatornáktól a forgalmat, illetve a profitot, valamilyen módon mégis vegyenek részt a közteherviselésben” – fogalmazott Kiszelly Zoltán politológus.
A szolgáltatási irányelv megszegőire maximum éves forgalmuk hat, a kereskedelmi irányelv megszegőire éves forgalmuk maximum tíz százalékával egyenlő büntetés szabható ki a tervek szerint. Szabó Dávid ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy
az óriáscégek komoly gazdasági és politikai színezetű lobbitevékenységet folytatnak a csomag felpuhítása érdekében.
„A legfontosabb példa szerintem az, ahogy az amerikai elnökválasztás következményei kapcsán is látjuk: ezek a vállalatok könnyedén tehetnek olyan ajánlatot az európai uniós tagállamoknak - ezeknek a többségében ugyanis nincsen nemzeti szuverenista, vagy konzervatív többségű kormány. Ott általában koalíciós kormányzás vagy baloldali kormányzás van. Tehetnek olyan ajánlatot, hogy az amerikai példához hasonlóan egyszerűen majd megtiltják különböző jobboldali tartalmaknak, konzervatív tartalmaknak a terjedését, ezzel mintegy megvásárolják a szabadságukat, vagy megvásárolják a további előnyeiket az európai politikai elittől” – fejtette ki Szabó Dávid.
Az elemzők szerint a lobbisták azt remélik, hogy az Európai Bizottságon belül olyan törésvonalakat tudnak létrehozni, amelyek megkérdőjelezik a most még széles körben támogatott szigorítások megvalósíthatóságát. Amennyiben Brüsszelben elfogadják a vonatkozó jogszabályokat, azok legkorábban 2022-től lépnek majd hatályba. A műsor visszanézhető a mediaklikk.hu oldalon.
