Május 18-ig több mint negyvenezren regisztráltak arra az oktatási programra, amelynek az elvégzése során az érdeklődők programozói tudást szerezhetnek. Szakértők szerint a képzés hozzásegíti az embereket, hogy növeljék a munkaerőpiacon az elhelyezkedési esélyeiket.

Valósággal megrohanták a jelentkezők az ingyenes állami programozóképzést. Május 18-ig több mint negyvenezren regisztráltak arra az oktatási programra, amelynek az elvégzése során az érdeklődők programozói tudást szerezhetnek. Az önerő nélküli informatikai képzés sokak fantáziáját felkeltette.

A képzés növeli a munkaerőpiacon az elhelyezkedési esélyeiket

György László, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára is szimbolikusan beadta a jelentkezését a kezdeményezésre, amit a tárca a gazdaságvédelmi akcióterv keretében hirdetett meg. György László az M1 Summa című műsorában elmondta, örül, hogy egy olyan ingyenes, nyolchetes képzést ajánlhat a magyarok figyelmébe, amely hozzásegíti őket, hogy a 21. századi munkaerőpiacon könnyedén találjanak munkát.

A kiírás szerint a képzést választók például

képesek lesznek arra, hogy megtervezzék a cégük honlapját, vagy lefolytassanak egy kampányt a közösségi médiában. Emellett alapvető programozási és módszertani ismereteket is elsajátíthatnak.

György László szerint a kormányzati program egyaránt szól azoknak, akiknek jelenleg is van munkahelyük, és azoknak is, akiknek nincs. Elmondta, a koronavírus-válság által okozott gazdasági leállás, munkahelyelvesztés lehetőséget teremt arra, hogy az állásukat elvesztők átképezzék magukat a jövő iparágaira. Hozzátette, az, hogy

kevesebb, mint egy hét alatt negyvenezren jelentkeztek, – a munkaerőpiac közel egy százaléka –

igazán jóleső visszajelzés, ami azt üzeni, hogy az emberekben, a magyarokban van lelkesedés, érdeklődés az új ismeretek iránt.

A munkát és a tudást választották a magyarok 

„Magyarországon 2010 óta munka- és tudásalapú társadalmat építünk” – emelte ki. Véleménye szerint ezt bizonyítja, hogy az elmúlt tíz évben 800 ezer új munkahely jött létre, amelyeket ilyen, és ehhez hasonló kezdeményezésekkel igyekeznek megvédeni.

Elmondta, ha 2010-ben megkérdezték volna az embereket, hogy mit szeretnének: munkát és tudást vagy segélyt, akkor valószínűleg sokan szavaztak volna a segélyre.

2020-ban megkérdezték az embereket, és 80 százalékuk a munka és a tudás mellett tették le a voksukat,

amely hosszútávon, tartósan munkához segíti őket.

Ez a program is jól illusztrálja, hogy a magyar kormány nem a segélyezésben látja a koronavírus-válsághelyzetből kivezető utat. Sebestyén Géza, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója úgy véli, a gyakorta hangoztatott ingyenes alapjövedelem biztosítása nem feltétlenül kifizetődő.

Elmondta, lehet, hogy nem nyilvánvaló mindenki számára, hogy az ingyenes alapjövedelem biztosítás érdekében honnan, illetve kiktől kellene forrásokat elvenni, mert igenis ezeknek ára van és emellett nem oldja meg a problémát, csak halasztja a megoldást.

Hozzátette, „ezzel szemben a gazdaság támogatása, a gazdaság ösztönzése, és különösen a munkahelyteremtés, egyszerre oldja meg a problémát, alacsony vagy minimális költséggel jár, és nem terheli másra a megmentés költségét”.

A vírusválság előrébb hozhatja a hazai gazdaság szerkezetváltását

Madár István, a Portfolio.hu vezető szerkesztője szerint a programozóképzés is azt jelenti, hogy a vírusválság előrébb hozhatja a hazai gazdaság szerkezetváltását.

Elmondta, a kormány látja, hogy a koronavírus-járvány okozta válság lehetőséget nyújt arra, hogy bizonyos szükséges szerkezetátalakulások végbemenjenek a gazdaságban. „Tehát ha valaki például elveszíti az állását egy olyan területen, amelyik amúgy sem volt már sok perspektívával kecsegtető a gazdasági átalakulás, a gyorsulás miatt, ott elképzelhető, hogy egy mostani átképzéssel, ezek a munkavállalók könnyebben mozdíthatók el más irányba a kevésbé perspektivikus ágazatoktól” – fűzte hozzá.

Az ingyenes állami programozóképzés május 25-én indul, és a tervek szerint nyolc héten keresztül tart.

hirado.hu