Minél cifrább, annál szebb – Időszaki kiállítás nyílt a forradalmi hétvégén a skanzenben
Március 15-én, a forradalmi hétvége programjai keretében nyílt meg a Minél cifrább, annál szebb című időszaki kiállítás a Sóstói Múzeumfaluban, amely a zalai bőszoknyás-gyöngyösnecces népviseletet mutatja be. A Thúry György Múzeum által összeállított tárlat az 1870-es évektől napjainkig követi nyomon e jellegzetes öltözködési hagyományt, amelynek legkülönlegesebb darabjai a díszes gyöngyösneccek és bő szoknyák. A Nagykanizsáról érkezett vándorkiállítás május 31-ig látogatható a skanzenben.
Bata Hajnalka és Porubszki Annamária, a Vásárhelyi László Református Alapfokú Művészeti Iskola Népzene Tanszakának oktatója és növendéke zalai népdalokkal teremtett múltidéző hangulatot március 15-én a Sóstói Múzeumfalu időszaki kiállításának megnyitóján. A Thúry György Múzeum által összeállított „Minél cifrább, annál szebb” – A bőszoknyás-gyöngyösnecces népviselet Zalában című tárlat segítségével a 20. század első két évtizedében kialakult jellegzetes viseleti csoport öltözködési szokásait lehet nyomon követni az 1870-es évektől egészen napjainkig.
Egyedi népviseleti örökség: a bőszoknyás-gyöngyösnecces öltözet
A zalai főkötők, gyöngyneccek és bőszoknyás régi viseletdarabok nem egyszerű textíliák. A régi idők világának történetmesélői, melyek által a történelem megszólítja a látogatót. Sorsokat, örömet és bánatot hordoznak és mindemellett színükkel, mintájukkal megannyi tudnivalót üzennek szavak nélkül viselőjéről – erről beszélt Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója, egyben a kiállítás kurátora a megnyitón.
– Most adódott a lehetőség, hogy Nagykanizsáról elhozhassam a „Minél cifrább, annál szebb” – A bőszoknyás-gyöngyösnecces népviselet Zalában című kiállítást, amelynek legjellegzetesebb darabjai a gyöngyökkel díszített női fejdíszek, az úgynevezett gyöngyösneccek vagy kontyok. Ahogy a tárlat címe is utal rá, a viselet másik meghatározó eleme a bőszoknyás, sokszoknyás öltözet, amelyhez akár 5–8 alsószoknyát is felvettek a felső szoknya alá. Ez a népviseleti forma a 20. század elején, az 1910-es években alakult ki, és míg egykor mindennapos öltözet volt, napjainkra inkább a hagyományőrzés és az identitásápolás részévé vált. Ennek ellenére a Zala megye keleti részén élő idősebb asszonyok közül néhányan még ma is viselik, büszkén őrizve e különleges népviseleti hagyományt – árulta el Gyanó Szilvia, a Thúry György Múzeum néprajzkutatója.
A viselet, mint történetmesélő – Színek, formák és jelentések
A gyöngyösnecc, vagy más néven gyöngyöskonty egy gyöngyökkel díszített felső főkötő, mely a több alsószoknyával hordott női, ünnepi „bőszoknyás” népviselet legfontosabb és kötelező eleme volt Nagykanizsától keletre, északkeletre, a Kis-Balatont övező településeken – emelte ki a tárlat kurátora.
A skanzenben a kiállított tárgyak a felöltöztetett bábukon és a vitrinekben, valamint a falon elhelyezett fényképnagyításokon tekinthetőek meg. A megnyitón Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu területi igazgatója kiemelte, a forradalmi hétvégén szerettek volna egy olyan szakmai tárlatot bemutatni a látogatóknak, amely újdonságként egy távoli vidéket idéz meg, ezzel is közelebb hozva múltat vendégeik számára, hiszen ahogy mottójuk is szól, a skanzenben élmény a hagyomány.
Múlt és jelen találkozása a skanzen falai között
– A Sóstói Múzeumfalu számára kiemelten fontos, hogy mint szabadtéri néprajzi múzeum, ne csak a népi hagyományokat örökítse meg, hanem a falusi emberek életét meghatározó történelmi eseményeket is bemutassa. Több mint 200 évvel ezelőtt a történelem nyomot hagyott a vidéki közösségek mindennapjaiban, s ez a lakáskultúrában is megjelent – ennek megismertetésére különösen nagy hangsúlyt fektetünk. Ebben hagyományőrzők segítségére is támaszkodunk, köztük Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegye legnagyobb huszárbandériumára, a Kisvárdai Huszár Bandériumra, akik két napon át táboroztatnak, ágyúdörgés és lovas felvonulás kíséretében idézve meg a több mint 200 évvel ezelőtti huszárhadviselés világát, káprázatos élményt nyújtva a látogatóknak – mondta el Baloghné Szűcs Zsuzsanna, a Sóstói Múzeumfalu területi múzeumigazgatója.
A Kisvárdai Huszár Bandérium és Történelmi Hagyományőrző Egyesület tagjai a „Minél cifrább, annál szebb” tárlat megnyitóján is képviseltették magukat. Egy ilyen kiállítás, akárcsak a forradalmi hétvége programjai, arra hívják fel a figyelmünket, hogy ne feledkezzünk meg a tradícióinkról, történelmünkről, őrizzük azokat és üzeneteit, valamint adjuk át az utánunk következő generációnak. A Nagykanizsáról érkezett vándorkiállítás egészen május 31-ig tekinthető meg a Sóstói Múzeumfalu látogatóközpontjában.