A katonai hagyományok ápolása, a katonai múlt tiszteletének gondolata szerint szervezte a 150 éves Nyíregyházi Helyőrségre emlékező hadtörténelmi konferenciát a Honvédelmi Oktatási és Kulturális Központ, a Jósa András Múzeum és a Magyar Huszár Alapítvány. A megyeházán rendezett esemény vendége volt Benkő Tibor honvédelmi miniszter, aki a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról tájékoztatta a civil és katonai közönséget.

A konferencia levezető elnöke, dr. Bene János címzetes múzeumigazgató kutatója az 1869. november 1-től állandó helyőrségként működő Nyíregyháza katonai múltjának. Utalt az I. és II. világháborúban kialakult frontokra, illetve arra, hogy békeidőben milyen szerepet játszottak megyénkben és városunkban az alakulatok. A történelmi előzményekről tervezett előadást Nyíregyháza alpolgármestere is, aki a 17. századig mutatott vissza arra a tényre, amikor a mai megyeszékhely hajdúvárosi menlevelet kapott.

„Nyíregyháza elnéptelenedett az állandó dúlásoktól, de ez a térség megőrizte a militáns voltát. Innen indul a Wesselényi-felkelés, a Thököly-felkelés, a Rákóczi szabadságharc, majd ide is tér vissza. Folytathatjuk 48-cal és a szabolcsi honvédeknek a történetével, majd a nyíregyházi kaszárnyákkal. A megyében tehát a katonasághoz való ragaszkodásnak van egy nagy történelmi, lelki előzménye” – fogalmazott dr. Ulrich Attila történész.

A Jósa András Múzeum igazgatója a trianoni béke szabolcsi és nyíregyházi hatásáról, Szabolcs vármegye viszonylag csekély emberveszteségéről, a román megszállásról és a folytatásról tartott összegző előadást.

„A kiutat mi abban látjuk, hogy a 20-as években volt egy kiváló polgármesterünk Bencs Kálmán személyében. Ő mindent megtett annak érdekében, hogy a vagonlakóknak a sínylődését kicsit enyhítse. Olyan építkezésekbe kezdtünk bele, amire még ma is rácsodálkozunk. Az iskolateremtés alapjai is akkor alakultak ki, de ennek is vége szakadt, mert jött a gazdasági világválság” – tájékoztatott dr. Rémiás Tibor történész.

A konferencián a Zrínyi Honvédelmi és Haderőfejlesztési Programról tájékoztatta a közönséget a honvédelmi miniszter. A 2026-ig tervezett feladat már 2030-ig, sőt 2032-ig tekint előre fejlesztésekben, infrastruktúrában, beruházásokban és természetesen a katonai személyi állományban. Mindehhez kiemelt forrást biztosít a hazai költségvetés.

„Valóban az első ütemben a technikai eszközök beszerzésére fordítottuk a figyelmet. Megkötöttük a szerződések jelentős részét, az infrastrukturális beruházásokat is megkezdtük. Most a következő lépcsőfok az emberről, a katonáról szól. A katonák kiképzéséről, felkészítéséről, az új technikai eszközökre történő átképzéséről. Ebben a programban is úgy fogalmazunk, hogy honvédelmi és haderőfejlesztési program. A haderőfejlesztésnél a technikai eszközök beszerzését helyezzük előtérbe, a hadiipar fejlesztését. A honvédelmi ágazatban a katonának a dolgait, a társadalomban elfoglalt helyét, a katonák életpályamodelljét” – nyilatkozta dr. Benkő Tibor honvédelmi miniszter.

A katonai életpályát három szakaszra osztotta a miniszter. Az első a kadétprogram, mely a középiskolai oktatásra épít – része ennek a Nyíregyházán szeptemberben induló Honvéd Kollégium is. A második szakasz maga a hivatásos, szerződéses szolgálat, az aktív és a szenior idő, amit az obsitos és veterán program zár le, a nyugállományú katonákról való gondoskodás.