Megható pillanatok – Emlékhangversenyen emlékeztek Tarcai Zoltánra Nyíregyházán
Tarcai Zoltánra emlékeztek tanítványai, volt kórusai, a Kodály Társaság tagjai és a város zeneszerető közönsége, halálának 10. évfordulóján.
A nagy sikerű hangversenyt a Magyarok Nagyasszonya Társszékesegyházban január 12-én rendezték meg. A templomot megtöltő közönség nagy figyelemmel és érdeklődéssel hallgatta Gebri József ismertetőjét a Tanár Úr munkásságáról, életfelfogásáról, pedagógusi tevékenységéről. Ő tanítványaként majd kórusvezető munkatársaként ismerte meg, s kiegészítette azokkal a gondolatokkal, amelyeket önéletrajzi kötetében tanulságként hagyott az utókorra. Az idézeteket egykori egyesületi előadásai munkatársa, Erdélyi Tamás olvasta fel. Elhangzott az a Köszöntő is, amelyet tragikusan korán elhunyt sebészorvos, Szabó Gyula írt a 70. születésnapjára. Ebből idézzük a záró versszakot:
Apostol lettél itt, bár nem szülőhelyed, / Szívesen hallgattunk, fülünk már egy Veled, / Maradj kalauzunk, mi még eltévedünk, / Zene hatalmával szépítsd meg életünk!
Először a Nyíregyházi Egyetem énekkara lépett a dobogóra, Kerekes Rita vezetésével. Az akkor még Tanárképző Főiskola zenei tanszékét Tarcai Zoltán alapította és nyugdíjazásáig számos évfolyam növendékeit tanította Kodály szellemében, idézve a Mester intését:
Minden ember annyit ér, amennyit az embertársainak használni, hazájának szolgálni tud!
Kiváló zenetanárok, kórusvezetők kerültek ki a keze alól, országos elismerést szerezve a megyei kóruskultúrának.
Ennek felépítésében Tarcai Zoltán maga is tevékenyen részt vett. Voltak évek, amikor két vidéki város, Vásárosnamény és Fehérgyarmat énekkarait is ő vezette, még nemzetközi sikert is elérve velük. A Vásárosnaményi Liszt Ferenc Vegyeskar, Iványi Tamás keze alatt ma is kiváló teljesítményt nyújtott, így emlékezve egykori mesterére. Majd a Cantemus Gyermekkar következett Szabó Dénes vezetésével. Ő is Tarcai Zoltán hívására lett a nyíregyházi zenei tagozatú általános iskola ének-zenetanár karvezetője, és magas művészi színvonalra emelte a gyermekkari kórusmuzsikát. Az egyre terebélyesedő kóruscsalád belföldön és szerte a nagyvilágban ismertette meg a Kodály-tanítás értékeit, nagyszerűségét.
Szerepléseikkel, bárhol lépjenek közönség elé, igen sok embernek nyújtanak feledhetetlen, lélektisztító élményt.
– ahogy azt a Tanár Úr emlékeiből vett idézetben hallottuk. A gyermekhangokon megszólaltatott nemes egyházi énekek után a Társszékesegyház Bárdos Lajos kórusa műsorát hallhattuk. Különös elismerést aratott a két szólóénekessel, Réthy Fercsik Szilvia és Szilágyi Szilárd, valamint Szélesné Dvorszky Magdolna orgonakísérő közreműködésével felidézett mű.
A hangverseny záró száma Vörösmarty–Erkel Szózata. Ezt Tarcai Zoltán javaslatára Bárdos Lajossal dolgozták fel. A hallgatók valószínűleg megértették javaslatát:
… a karvezetőkön múlik, hogy Erkel Szózata – Egressy dallama mellett és nem helyett! – minél gyakrabban elhangozzék. Énekeljük tehát »Rendületlenül«! Ezzel Bárdos Lajos emlékének is tartozunk!
A hangverseny közönsége hosszan tartó tapssal jutalmazta a kórusokat és közreműködőket.
A hangverseny után Bosák Nándor püspök úr az esti szentmisét Tarcai Zoltán és felesége, a múlt év október 7-én a Főegyházmegyei Papi Szociális Otthonban elhunyt Viola lelki üdvéért ajánlotta fel.
Erdélyi Tamás
