Márai Sándor költészetét idézték meg a könyvtár helytörténeti estjén
Márai Sándor kevésbé ismert költői arcát mutatták be a nyíregyházi helytörténeti esten. A Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár rendezvényén versrészletek hangzottak el, miközben irodalomtörténeti előadás idézte fel a világhírű író lírájának fontos állomásait. Márai költészetének világát Karádi Zsolt irodalomtörténész mutatta be, a verseket pedig egyetemi hallgatók tolmácsolták.
„A világ füst…”
Márai egyik, a világháború borzalmait megidéző versét Takács Mónika egyetemi hallgató olvasta fel a könyvtárban. A hallgató egy társával egyfajta kórust alkotva szólaltatta meg a költemény sorait, így a közönség előtt Márai Sándor talán kevésbé ismert arca, a költő jelent meg.
„Több versében hangoztatja, hogy Magyarországra húzta a szíve és igazi magyar, hazaszerető ember volt”
– fogalmazott Takács Mónika egyetemi hallgató.
Egy világhírű író lírai világa
A költő hazaszeretetét és személyes hangvételét az est előadása is megerősítette. A közönség nemcsak Márai kalandos életútját ismerhette meg, hanem azokat a verseket is, amelyek bizonyítják: az író az epika mellett a lírában is maradandót alkotott – még akkor is, ha saját magát nem tartotta elsősorban költőnek.
„Azért is gondoltunk a költőre, mert néhány versét mindannyian ismerjük, gondoljunk arra, hogy a Halotti beszéd költemény, vagy gondoljunk a Mennyből az angyal versére, de vessünk egy pillantást Máraira, aki nemcsak ezt a két verset írta, bár arról is fogunk beszélni, hogy Márai mennyire tartotta magát e tekintetben költőnek, illetve az utókor hogyan gondolkodik Márai Sándorról, a költőről…”
– mondta előadásában Karádi Zsolt.
A Nyugat első nemzedékének hatása
Márai már fiatalon, mindössze 18 évesen verseskötettel jelentkezett. Költészetére kezdetben az expresszionizmus hatott, később azonban eltávolodott az avantgárd irányzattól, és klasszicizáló hangvételű verseket is írt. Munkásságára jelentős hatással volt a Nyugat első nemzedéke, különösen Babits Mihály és Kosztolányi Dezső.
„A róla szóló szakirodalom leginkább Babitsot, illetve Kosztolányit szokta kiemelni, akik hatással voltak rá. A mi feldolgozásunkban is azt a kötetet állítjuk középpontba, amely 1944–1945 táján keletkezett, és számozott versekből áll. Ez részben saját élményeinek, részben tragikus tapasztalatainak – a Mikó utcai ház lebombázásának és egyéb hiányérzeteknek – költészete”
– tette hozzá dr. Karádi Zsolt főiskolai tanár.
A fájdalmai a verseiben is megjelennek
Márai Sándor 1900-ban született Kassán, és élete során hosszú időt töltött külföldön, részben saját döntésből, részben kényszerű emigrációban. Versei híven tükrözik életének fontos állomásait: megsiratja egyetlen gyermekét, Kristófot, fájdalommal ír budapesti házának pusztulásáról, valamint az 1956-os forradalom bukásáról is.
A szakértők szerint a Halotti beszéd a magyar irodalom egyik kiemelkedő alkotása, amely világirodalmi jelentőségű költeménynek számít.
A könyvtár helytörténeti estjei azt mutatják be, hogy a megyeszékhelyen élő kutatók és szakemberek milyen témákkal foglalkoznak, és hogyan hozzák közelebb az irodalom és a történelem világát a közönséghez.
