Magyarország versenyképessége a legfontosabb gazdasági kérdés

Magyarország versenyképessége a legfontosabb gazdasági kérdés
Magyarország versenyképessége a legfontosabb gazdasági kérdés

Ezúttal két és félmilliárd forintnyi forrásra pályázhatnak a kis- és középvállalkozások az Irinyi-terv keretében technológiai megújulásra és hatékonyságnövelésre. A legnagyobb elnyerhető összeg 400 millió forint, a legkisebb projekt pedig 150 millió forintos lehet. A kkv-k versenyképessége folyamatosan javult az elmúlt időszakban, ezért olyan lépéseket kell tenni, hogy a trend folytatódjon a jövőben is.

Az Irinyi-terv célja, hogy megteremtse a magyar gazdaság hosszú távú növekedésének hajtóerejét. A dokumentumban megfogalmazott program szerint Magyarország 2020-ra az unió legiparosodottabb államai közé tartozik majd. Az Irinyi Jánosról elnevezett iparstratégia

a fejlesztés fő irányait jelöli ki.

Az irányelvek megvalósításával a kormány tovább erősíti a nemzeti ipart, épít az innováció erejére, segíti az új munkahelyek létrejöttét, és támogatja a hazai vállalatok verseny- és exportképességének növelését.

A stratégia egyik célja, hogy az ipar aránya a bruttó hazai termékben a jelenlegi 23,5 százalékról 30 százalékra emelkedjen 2020-ig. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell az ipar egyoldalú függését a járműgyártástól és a hozzá kapcsolódó beszállítói iparágaktól, meg kell erősíteni a többi ágazatot is, a kiegyensúlyozott gazdasági fejlődés biztosítása érdekében.

A versenyképesség a legfontosabb gazdasági kérdés

A meghatározott keretösszegek valóban a kis- és középvállalkozási méretarány szerint lettek kialakítva – mondta el Gulyás József, KKVHáz vezetője a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Úgy véli, nagy az egyetértés arra vonatkozóan, hogy Magyarország versenyképessége a legfontosabb gazdasági kérdés napjainkban. Továbbá arról sincs vita, hogy a kkv-k szerepe jelentős a versenyképességi kérdésben.

Gulyás József szólt arról is, hogy szeptember 18-án a Gazdasági Versenyhivatallal közösen egy Versenyképesség és versenykultúra elnevezésű konferenciát szerveznek kkv-k számára. A konferencia célja az lesz, hogy versenyképességet csak olyan vállalatok érhetnek el, amelyek

ismerik a versenykultúrát és tartják is azt.

Hozzátette, ez az első olyan rendezvény, ahol nemcsak egy helyről ülnek össze a szakemberek, hanem szerte az országból is bele lehet majd kapcsolódni a beszélgetésekbe.

A Gazdasági Versenyhivatal azt figyelte az utóbbi években, hogy egyre több kis- és középvállalkozó kerül valamilyen versenyjogi jogsértésbe – erről beszélt Kollár Kinga, a Gazdasági Versenyhivatal szóvivője. Ez azt mutatja, hogy a kkv-k versenyjoggal kapcsolatos tudása meglehetősen hiányos.

Ismerni kell a versenytörvényt

Példának említette, hogy a kkv-k kétharmada szerint a versenytörvény a sportrendezvényekre vonatkozik, amely egyáltalán nem így van. Megjegyezte, olyan súlyos jogsértések is szerepelnek a versenytörvényben, amivel tisztában kell lennie egy vállalkozónak, ilyen például a kartellezés.

Kollár Kinga is beszélt a közeljövőben megrendezésre kerülő konferenciáról, ahol a versenyjogi jogsértésekről is szó lesz, és interaktív újszerű formában szeretnék a pontos ismereteket átadni a résztvevők számára. Megjegyezte, nemcsak előadásokat lehet majd hallani, hanem vitázni is lehetőség lesz majd egy-egy kérdésben.

Növelik az ipari termelés arányát

Az Európai Unióban a tervek szerint az ipari termelés arányát 2020-ra 20 százalékra növelik a jelenlegi 16 százalékról.

Magyarországon a 30 százalékos arány eléréséhez évente átlagosan 7 százalékos ipari termelési növekedés szükséges, amihez az elmúlt években látott növekedési ütemet kell továbbra is biztosítani.

hirado.hu