Madárgyűrűzés a Szelkó-tónál – Családi napot szervezett az E-misszió Egyesület
Ismét madárgyűrűzésre hívta a kikapcsolódni vágyó, természetet és a madarakat kedvelőket a nyíregyházi E-misszió Egyesület. A háromnapos természetvédelmi program keretében szombaton családi napot szerveztek, ahol a szakemberek bemutatták az itt telelő és vonuló madárvilágot a Szelkó-tó mellett. Sok éve hagyomány a késő őszi madártalálkozó szervezése, az ornitológusok mindig kíváncsian várják, hogy visszatérnek-e a korábban meggyűrűzött madarak, esetleg befognak-e egy távoli országban, sok száz kilométerre meggyűrűzött példányt.
Egy királyka súlyát is lemérte az ornitológus. Ez Európa legkisebb madara, testhossza mintegy 9 centiméter, leginkább fenyvesekben él. Ő volt a hétvégi madárgyűrűzés egyik példánya a Szelkó-tónál. Nyíregyháza központjától pár percnyire, Császárszálláson, a Nagyréti víztározó mellett már sok éve hagyomány, hogy késő őszi úgynevezett madártalálkozót szervez az E-misszió Természet- és Környezetvédelmi Egyesület. Ez a védett madarak fontos vonulóterülete és fészkelőhelye.
Feljegyzik az adatokat
A közelben a fák között több helyen is hálókat feszítettek ki, ahol be tudták fogni a madarakat. Ezeket óránként ellenőrzik a szakemberek, ennyi idő pont elég ahhoz, hogy újabb madarakat fogjanak, de még nem túl gyakori ahhoz, hogy esetleg megzavarják vagy elzavarják a madarakat a környékről. Ha találnak valamit, azt beviszik a bázisra, ahol vagy gyűrűt raknak a lábára, ha pedig már van rajta, akkor azt leolvassák és bejegyzik a füzetbe. Az érdeklődőknek hasznos információkkal szolgált Petrilláné Bartha Enikő ornitológus, aki nemrégiben Madas László Emlékérmet kapott többek között a környezeti nevelés és az erdészeti erdei iskolákban történő szemléletformálás érdekében végzett munkája elismeréseként.
Fontos a madárgyűrűzés
„Azért fontos a madárgyűrűzés, mert régóta érdekelte az embereket, hogy hova tűnnek el mondjuk ősszel a vonuló madaraink. Ez a vörösbegy egyébként fészkel is Magyarországon, de a fészkelő madaraink valószínűleg délebbre húzódnak és ő egy északról jövő madárka. Itt a felmelegedés miatt már egyre többen áttelelnek, tehát az is előfordulhat, hogy fogja magát és télen is itt marad nálunk, így vörösbegyet télen is lehet látni. Nemcsak az a fontos, hogy hol telelnek, hanem az is, hogy visszajönnek-e az eredeti költőterületre, hány évig él egy madár, azt is megtudhatjuk a madárgyűrűzésből, de nagyon sok egyéb információt is nyújthat ez. Egyébként ez a fémgyűrűs madárgyűrűzés már kicsit elavult, tehát vannak már olyan geolokátoros meg műholdas követési rendszerek, amivel sokkal pontosabban megtudhatjuk, hogy merre mennek a madarak, de az egyrészt költségesebb, másrészt pedig nem minden fajra alkalmas ez a jelölési módszer” – mondta Petrilláné Bartha Enikő ornitológus, a Nyírerdő Zrt. Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola vezetője.
A világon harmadikként először 1908-ban gyűrűztek madarakat Magyarországon. Az összegyűjtött adatok a populációváltozások hátterében húzódó okok felderítésében is tudnak segíteni az ornitológusoknak. A madárgyűrűzést csak szakemberek végezhetik, itt, a Szelkó-tónál pedig van, hogy akár 170 egyedet is befognak a hálókban, amiket természetesen a gyűrűzés vagy az adatok lejegyzése után szabadon is engednek.
„Ő a fekete rigó, mégis barna, ez azért van, mert a hímről kapta a nevét. A fiatalok nagyjából úgy néznek ki, mint ez a tojó, csak pettyesek. Augusztusban egy vedlésen esnek át és olyankor elveszíti a pettyét. Ebből már kiderült, hogy tojó lett, lehet látni azt is, hogy neki sokkal nagyobb a gyűrűje. Ő pedig az ökörszem, annyira pici, hogy alig látszik, Magyarország második legkisebb madara” – mutatta a madarakat az ornitológus.
Családi nap
A madárgyűrűzésre a családokat, érdeklődőket is várták szombaton a Szelkó-tóhoz. Azok, akik első alkalommal látogatnak el a programra, megismerhetik a munka folyamatait, a fontosságát, esetleg az adminisztrációs munkában is segíthetnek a szakembereknek, valamint eltölthetnek egy napot a természetben. A madárgyűrűzést minden évben október vége, november eleje körül szervezi a Szelkó-tónál az E-misszió Egyesület, így aki esetleg idén nem értesült róla vagy lemaradt, jövőre pótolhatja.