Különleges színpadi megoldásokkal érkezik „Az ajtó” a nyíregyházi színpadra
Magda Szabó világszerte ismert regénye, Az ajtó új színpadi adaptációban kerül a nyíregyházi közönség elé. A Móricz Zsigmond Színházban készülő előadásról Szabó István rendező beszélt a Nyíregyházi Televízó Szieszta című műsorában. Szerinte a produkció nem egyszerűen újraértelmezés, hanem a történet eddig kevésbé feltárt rétegeit is megmutatja.
A világirodalom egyik legismertebb magyar regénye, Magda Szabó Az ajtó című műve új feldolgozásban kerül színpadra a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban. A produkció rendezője, Szabó István szerint a történet különleges ereje abban rejlik, hogy az emberi kapcsolatok mélységét és törékenységét rendkívül érzékenyen mutatja meg.
Világsikerű regény a színpadon
A regény nemzetközi sikerét jól mutatja, hogy több mint két tucat nyelvre fordították le, így a történet világszerte ismertté vált. Szabó István már korábban is rendezett színpadi adaptációt a műből, a Budapesti Nemzeti Színházban. A nyíregyházi felkéréskor azonban először hezitált, mert nem szerette volna ugyanazt az előadást újra létrehozni.
„Eleinte bizonytalan voltam, mert nem szeretem kétszer ugyanazt elmondani. Aztán amikor újra elkezdtem foglalkozni a történettel, rájöttem, hogy még mindig vannak benne olyan rétegek, amelyek színpadon is izgalmasan kibontathatók”
– fogalmazott a rendező.
Igazi kihívás a regény színpadi adaptációja
Egy regény színpadi adaptációja mindig különleges feladat. A színház konkrétabb és kézzelfoghatóbb formanyelvet kíván, ezért a rendezőnek ki kell választania azokat a történetszálakat, amelyek a színpadon is erőteljesen működnek.
A nyíregyházi előadás egyik különlegessége egy új színpadi elem: a történetben fontos szerepet kapó kutya alakja ezúttal emberi megjelenítésben jelenik meg. Ez a motívum a hűség kérdését is hangsúlyozza, és azt a gondolatot vizsgálja, amely a regényben is megjelenik: vajon mitől lehet olykor „emberibb” egy kutya az embernél.
"Rendkívüli a társulat!"
Az előadás középpontjában Emerenc alakja áll, amely a magyar irodalom egyik legösszetettebb női karaktere. A szerepet Pregitzer Fruzsina alakítja, akivel a rendező már többször dolgozott együtt.
Szabó István szerint a nyíregyházi társulat rendkívül erős csapat, és a közös munka során a színészek kreativitása is formálja az előadást. Emerenc karaktere különösen nagy kihívás, hiszen egyszerre kemény, titokzatos és mélyen érző személyiség.
Erdélyi szemmel
A rendező szakmai háttere is különleges perspektívát ad a produkciónak. Erdélyi alkotóként román színházi képzésben részesült, ami szerinte sajátos, világszínházi szemléletet adott számára. Ez a gondolkodásmód a teatralitásról és a színházi formanyelvről is más nézőpontot hoz a magyar színpadra.
A bemutató előtti időszak a társulat számára a legintenzívebb. Ilyenkor áll össze véglegesen az előadás: a színészi játék, a zene, a világítás és a tér egységes atmoszférává formálódik.
A rendező szerint ezekben a napokban „születik meg” igazán a produkció, amikor minden elem a helyére kerül, és létrejön az a különleges érzelmi állapot, amely a nézőket is magával ragadhatja.
