Mit mesél Nyíregyházán Rákóczi utcája? - A fejedelem nyomai a város történetében

Bár II. Rákóczi Ferenc személyesen soha nem járt Nyíregyházán, a város története mégis több ponton kapcsolódik a nagyságos fejedelemhez. Birtokviszonyok, eltűnt szobrok, emléktáblák és utcanevek mesélnek arról, hogyan él tovább Rákóczi emléke a nyírségi városban.

Idén ünnepeljük II. Rákóczi Ferenc születésének 350. évfordulóját. A nagyságos fejedelem alakja elsősorban a szabadságharc történetéhez kötődik, de emléke Nyíregyházán is jelen van, még akkor is, ha személyesen nem járt a településen.

A város története a 17. század közepén kapcsolódott a Rákóczi-családhoz. Az 1644-es linzi béke értelmében az ecsedi uradalmat – Nyíregyházával együtt – I. Rákóczi György és utódai kapták meg. A fejedelem 1648-ban bekövetkezett halála után rövid ideig özvegye, Lorántffy Zsuzsanna kezelte a birtokot, majd II. Rákóczi György és felesége kezébe került. Fiuk, I. Rákóczi Ferenc, később pedig az ő gyermekei, II. Rákóczi Ferenc és Rákóczi Julianna örökölték az uradalmat.

Nyíregyháza II. Rákóczi Ferenc birtokrészéhez tartozott, aki a 17. század végén elzálogosította a települést. A Rákóczi által vezetett szabadságharcot lezáró 1711-es szatmári béke után a kincstár lefoglalta az önkéntes száműzetést vállaló fejedelem birtokait, köztük Nyíregyházát is. A település Rákóczi egykori tulajdonában lévő részét 1748-ban gróf Károlyi Ferenc vásárolta meg.

A fejedelem emlékét később is igyekeztek megőrizni a városban. A két világháború között Nyíregyházán állomásozó gyalogezred II. Rákóczi Ferencet választotta névadójául. Az ezred 1936. november 16-án, Rákóczi érsekújvári győzelmének évfordulóján portrészobrot állított a fejedelem tiszteletére a Damjanich laktanyában. A szobor később eltűnt, egyes források szerint Gyöngyösre került.

Nyíregyháza II. Rákóczi Ferenc édesanyjának emlékét is őrzi. Zrínyi Ilona nevét gimnázium és utca hirdeti a városban. A gimnáziumnál Bolgár Judit kőszobra áll, az utca elején pedig Györfi Sándor bronztáblája emlékeztet a történelmi alakra.

A fejedelemhez kötődő emlékek közül ma a legismertebb a Rákóczi utca. A város 1906-ban nevezte el róla az utcát, abban az évben, amikor Kassán újratemették a szabadságharc vezérét. A Rákóczi utca elején 2003-ban helyezték el Györfi Sándor bronz utcanévtábláját, amely ma az egyetlen olyan emlékhely Nyíregyházán, ahol a város közvetlenül tiszteleghet a nagyságos fejedelem előtt.

Az egykori Szabolcs, Szatmár és Bereg vármegyék lakói jelentős szerepet vállaltak a Rákóczi-szabadságharcban. Éppen ezért méltó lenne, ha ma e vármegyék székhelyein egy-egy mellszobor őrizné II. Rákóczi Ferenc emlékét, ahol az utókor is leróhatná kegyeletét.

A beszámolót Ilyés Gábor juttatta el szerkesztőségünkbe.