Koszorúk Váci emlékére – Nem elég jóra vágyni!

Városunk szülötte, Váci Mihály emlékére koszorúzták meg a Bessenyei téren álló szobrát, majd a Kulturális Központ előtt felállított emléktáblánál és az intézményben folytatódott a város kulturális életének szereplői által szervezett megemlékezés a Kossuth- és kétszeres József Attila-díjas költő, műfordító, decemberi 94. születésnapja tiszteletére.

Nem elég megborzongi, de lelkesedni kell!

– így szól Váci Mihály talán legismertebb versének egyik sora, mely a porta falán naponta fogadja a Kulturális Központban megforduló embereket. Hiszen Váci nyíregyházi volt. Nyíregyházi költő és nyíregyházi ember. A kistelekiszőlői szegénységből is kitűnt az érdeklődő és okos kisfiú. Rendkívüli tehetsége volt nemcsak az íráshoz, de a zene és képzőművészet területén is sikeres lehetett volna. A sors vagy a szerencse aztán döntött. Korának egyik legnépszerűbb hazai költője lett az 1961-ben megjelent Mindenütt otthon kötete után, majd '65-ben a Kossuth-díjat is kiérdemelte. Országgyűlési képviselőként így szolgálhatta az egyszerű embereket.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Kohut Árpád

Ahogy Dr. Dámné Dr. Rácz Magdolna a Jósa András Múzeum irodalomtörténésze fogalmazott:

Ez alatt a rövid 46 év alatt, amit élt, nagyon sokat tudott tenni nemcsak Nyíregyházáért, hanem a kultúráért és tulajdonképpen Magyarország jó hírét is vitte a világba. Hiszen rengeteg helyen megfordult, Mongóliától kezdve Lengyelországon át bejárta a világot. Nemcsak írói élményeket gyűjtött, hanem azt is nézte, hogyan élnek az ottani emberek, és hogyan lehetne itthon javítani a dolgokon.

További képekért kattintson a fotóra!

Fotók: Kohut Árpád

Az egykori falusi tanító, képviselő, közéleti- és irodalomszervező egy kulturális delegáció tagjaként Vietnamba utazott, s a nagybeteg Vácit Hanoiban érte a halál.

Én azért szeretem Váci Mihályt, mert nagyon egyszerűen fogalmaz, nagyon emberi. Amiket leír, ezek mind például hozzám is nagyon közel állnak, mintha nekem szólnának, és ahogy olvasom a verseit, olvasom a gondolatait, olyanok, mintha én magam találtam volna ki, csak én nem tudok ilyen szépen fogalmazni, mint ahogyan ő tette. Az egyszerűség az mégis egyfajta felemelő dolog, és azt gondolom, hogy aki ezeket a verseket olvassa, az egy kicsit Nyíregyházához is kapcsolja Váci Mihályt.

– nyilatkozta Bajnay Kornél önkormányzati képviselő.

A költő emlékét őrző és ápoló Váci Társaság négy éve jelentette meg írásaiból és a róla szóló interjúkból az Emléke őrizetlen nyáj című kötetet. A Petőfi Irodalmi Múzeumban esztendők óta foglalkoznak a hagyaték feldolgozásával szakemberek és egykori pályatársak, de újabb könyv bizonytalan ideig még várat magára.

Matyasovszki Edit