Klímaváltozás, hidrogénstratégia: előadás a Móricz Zsigmond könyvtár YouTube-csatornáján

Klímaváltozás, hidrogénstratégia: előadás a Móricz Zsigmond könyvtár YouTube-csatornáján

Közlekedés – klíma – környezetvédelem – elektromos autó. Ezeket a témákat boncolgatja a Móricz Zsigmond könyvtár csütörtöki online előadássorozatának e heti vendége, a Nyíregyházi Egyetem tanszékvezetője, dr. Kiss Ferenc.

 

Sokan várjuk, hogy ennek a covidos világnak vége legyen, persze a globális klímaváltozást eközben nem sikerült megoldani. Speciális helyzetben van az emberiség. Egyszerre több globális probléma is jelentkezik. A felmelegedés sokkal inkább hosszú távú probléma, mint a vírus. Lépni kell tehát ebben a jelentős kérdésben, a következő generáció védelmében. Az energiát úgy állítjuk elő ma például a közlekedésben, hogy több mint 70 százalékban szén-dioxidot bocsátanak ki járműveink. Ez nagyon magas arány. Többek között ennek az eredménye a globális felmelegedés, a klímaváltozás.

„Azt hiszem, a klímaváltozást nem kell különösebben ecsetelni, hiszen ha visszagondolunk arra, hogy tavaly nyáron Szibériában, az északi sarkkörön túl +38 fokot mértek, és több mint két hétig +30 Celsius-fok körül volt. Ha valaki megnézte a mostani híreket, láthatta, hogy milyen problémát okozott Texasban a fagy, a hó, vagy Athénban, Görögországban. Tehát a jelenlegi energiafelhasználás és közlekedés mellett az várható, hogy ez fokozódni fog. Muszáj tehát valamit tennünk, és az egyik megoldás lehet az elektromos autózás” – nyilatkozta dr. Kiss Ferenc, a Nyíregyházi Egyetem tanszékvezetője.

Nem egyedi és átmeneti jelenségről van szó – véli a szakember. Úgy tűnik, hogy a jelenlegi körülmények között állandósul a szélsőséges időjárás.

„Megvizsgálták az elmúlt évtizedek klímaváltozással kapcsolatos tudományos modelljeit a legnevesebb egyetemek az MIT-től a Harvardon keresztül a Berkeley-ig és azt találták, hogy azok a modellek, amelyek azt jósolták, hogy szélsőségessé válik az időjárás és ez egyre fokozódni fog, azok mind megfelelnek a valóságnak. Tehát helyesek voltak a modellek, hogy az időjárás egyre szélsőségesebb lesz. Amiben nagyot tévedtek bizonyos modellek, hogy azt a szélsőséget, amit most megélünk, csak 2100-ra várták, és már most bekövetkezett” – folytatta az előadó.

A klímaváltozás oka, hogy üvegházhatású gázokat bocsátunk a légkörbe. Amit mindenki ismer, az a szén-dioxid. De a metán is jelen van. Ha több az energia a légkörben, sokkal erősebbek lesznek például a hurrikánok vagy az áramlások. Az elektromos autó egy lehetőség arra, hogy minimalizáljuk a szén-dioxid-kibocsátást. Bár akkor az erőműveknek kell nagyobb kapacitással működni, ami szintén nem környezetbarát megoldás. Létezik az Európai Uniónak az úgynevezett hidrogénstratégiája. Ez lehetőség arra, hogy kiváltsuk a fosszilis energiát – például a szenet vagy kőolajat, de még az atomenergiát is – hidrogénnel. Már nem utópia a cseppfolyósított hidrogénnel működő elektromos autó, amely közlekedik például Amerikában, Japánban és Dél-Koreában, de Németországban is. Fontos lenne tehát az energiatermelés struktúráját megváltoztatni – mondják a szakemberek. Ez alapvetően persze pénz, de akarat kérdése is. Nem mellesleg a ma élő emberek felelőssége a fűtés, vagy a közlekedés kapcsán. Mindennapi tennivalók sokasága. Hogy ezektől a témáktól hogyan jut el a zöld energiáig dr. Kiss Ferenc főiskolai tanár, megnézhetik február 25-én, csütörtökön 20 órától a Móricz Zsigmond könyvtár YouTube-csatornáján.