Sikeresen működik a jégkármentesítő rendszer, erről számolt be a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Szervezete. A rendszer bevezetése az országban harmadával csökkent a jégkárral sújtott mezőgazdasági területek aránya. Nyíregyházán ma ezzel kapcsolatban elismerést is átadtak. Egy győrteleki gazda példamutató jégkármentesítő munkájáért kapott oklevelet.

Példamutató jégkárelhárító munkájáért elismerő oklevelet kapott a megyei agárkamara elnökétől Pótor Dezső Sámuel. A győrteleki gazda ahhoz a közel 1000 fős csapathoz tartozik, akik április közepe és szeptember vége között azonnal beindítják a felügyeletük alá tartozó jégkármentesítő talajgenerátort, ha erről riasztást kapnak.

Volt úgy, hogy hajnalban kellett indítani, volt úgy, hogy éjfélkor, vagy éjjel egy órakor, de általában a délelőtti órákban és ez négy-hat-nyolc órán keresztül folyamatosan üzemel.

– mondta el Pótor Dezső Sámuel.

Az országban 222 automata és 768 emberi közreműködés által működtett talajgenerátor működik. Ezek a gépek biztosítják, hogy nagy viharok idején legfeljebb csak apró jégdarabok hulljanak az égből, a lehető legkisebb kárt okozva a mezőgazdasági területeken. Az Országos Jégkármentesítési Rendszer 2018 óta működik és szakemberek szerint idén is nagyon jól vizsgázott, annak ellenére, hogy Szabolcsban is soha nem látott viharokat észleltek.

A jégkár bejelentések legalább 50-60 százalékkal estek vissza, mint az előző három évben 2015-17-es átlagban. Látszik, hogy maga a rendszer működik, ha az idei adatokat is megnézzük, amellett, hogy nőtt egy kicsit a jégkár bejelentések száma idén, tavalyhoz képest, de eltörpül amellett, hogy a viharkárok, és felhőszakadásokból eredő károk 5-6-szorosára növekedtek az előző évekhez képest. Az idei év egy nagyon veszélyes, zivataros év volt.

– tette hozzá Kocsis Áron, a NAK jégkármentesítő rendszerének üzemeltetési vezetője. 

A szabolcsi gazdák 2007 óta szorgalmazták a jégkár mérséklő rendszer kialakítást. Abban az évben ugyanis olyan jégeső pusztított, hogy az átlagos évek terméshez képest csupán csak fele annyi almát tudtak betakarítani. Első lépésként egy kárenyhítési alap jött létre, majd Európában elsőként országos lefedettségű rendszert alakítottak ki.

Évekig tartott ez az egyezkedés és amikor el tudtuk fogadtatni, hogy minden évben bebizonyosodott, hogy mennyi kár keletkezett és a káron belül kimagasló volt a jégkár és ennek a csökkentésére, illetve az én kitartó akaratomnak jutottunk el oda, hogy minél szélesebb körben alkalmazzuk ezt a jégármérséklő rendszert, annál hatékonyabb.

– fűzte hozzá Rácz Imre, a megyei agrárkamara elnöke.

A jégkármentesítési rendszer kialakítás 2 milliárd forintba került, amit a gazdák és a kormány közösen teremtettek elő. A működtetésére éves szinten másfél milliárd forintot kell költeni, de a tapasztalatok alapján megéri az árát. A rendszer lényege, hogy a talajgenerátorok ezüst-jodidot juttatnak a levegőbe, amitől a magasban kisebb méretű jégszemek alakulnak ki és hullanak a földfelszínre.