Jékey Ferenc középiskoláit Szatmárnémetiben és Kassán végezte, majd jogi tanulmányokat folytatott Kassán és a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen, ahol, már a háború után jogi doktorátust szerzett. Tanulmányait a háború idején is folytatta, naplójában említi, hogy 1917. szeptember 15-én szabadsága idején tette le harmadik alapvizsgáját Kassán.

Érettségi vizsgái után katonai szolgálatra a nyíregyházi császári és királyi 14. huszárezredhez rukkolt be. Innen vezényelték egyéves önkéntesi iskolára Holicsba.

Jékey Ferenc 1914 végén vonult be a 14-esek pótkeretéhez, s az 1915. augusztus 8-án indított pótszázaddal érkezett ki ezredéhez Galíciába. Ettől kezdve, a hosszabb-rövidebb szabadságokat, kórházi ápolást leszámítva, az utolsó percig, a Monarchia összeomlásáig szolgált végig ugyanabban a regimentben. Megjárta Galíciát, a Pripjaty-mocsarakat, Erdélyt, harcolt a Piave mellett. 1915. szeptember 29-én megsebesült. Hadnaggyá, majd főhadnaggyá léptették elő, szakasz- és századparancsnoki beosztásokat látott el.

1918 őszén a Monarchia összeomlása után ezredével hazatért, s egy rövid, otthon eltöltött szabadság után ismét Nyíregyházán látjuk viszont, a huszárezred által szervezett karhatalom, a nemzetőrség tagjaként. A következő év elején a belügyminisztériumban segédfogalmazó. 1919. március 21., a Tanácsköztársaság kikiáltása után Szegedre ment, ahol kapcsolatba került Gömbös Gyulával, s ott a szerveződő nemzeti hadsereg I. tiszti törzsszázadába osztották be szolgálattételre. 1920-tól ismét a belügyminisztériumban dolgozott, előbb az elnöki osztályon, majd mint a miniszter személyi titkára. Ekkor már szolgálaton kívüli huszárszázados. Világháborús tevékenységének elismerése, hogy az elsők között avatták vitézzé.

1924-ben megnősült. Felesége Isaák Mária, kisdobronyi dr. Isaák Elemér császári és királyi kamarás, földbirtokos és csebi Pogány Mária leánya. Házasságukból két gyermek született, Marianne és Elemér.

Jékey Ferenc miniszteri titkárként vonult nyugalomba 1926-ban, majd felesége birtokán gazdálkodott a Szatmár vármegyei Nagyszekeresen. Gömbös Gyula miniszterelnöksége idején azonban ismét közszolgálatot vállalt, 1935-től Veszprém vármegye főispánja. Tevékenységét a Szuverén Máltai Lovagrend is elismerte, 1937-től tiszteletbeli lovag. 1938. március 18-án Szabolcs vármegye főispánjává nevezték ki, s ezt a tisztséget, közmegelégedésre, 1944. március 19-ig viselte. Hazánk német megszállás után állásáról lemondott, családjával a fővárosba költözött. Ott vészelték át az ostromot is.

Az 1945-ös földreform során birtokait kisajátították, így Jékey Ferenc üzleti vállalkozásba kezdett, cukorka üzletet nyitott. A családot 1951-ben a Szolnok megyei Besenyszögre telepítették ki, ahol a rizsföldeken dolgoztak. 1953-ban ezt a kényszerlakhelyet elhagyhatták, de Budapestre még nem költözhettek vissza. Így azután Nagykovácsiban béreltek szobát, Jékey Ferenc pedig teherautósofőrként kereste kenyerét. Az 1950-es évek végén költözik vissza a család a fővárosba, Jékey Ferenc ekkor már nyugdíjat is kapott. Felesége 1980-ban, ő pedig 1986-ban hunyt el Budapesten.

v. Jékey Ferenc kitüntetései:

- Máltai Lovagrend Érdemkeresztje IV. fokozat a csillaggal és a viseleti jelzéssel

- Magyar Érdemrend középkeresztje

- Magyar Érdemrend lovagkeresztje
- Ezüst Katonai Érdemérem hadiszalagon kardokkal – Signum Laudis (IV. Károlytól)
- Bronz Katonai Érdemérem hadiszalagon kardokkal – Signum Laudis (I. Ferenc Józseftől)
- Magyar Koronás Bronzérem – Signum Laudis hadiszalagon kardokkal (Horthy Miklóstól)
- Ezüst Vitézségi Érem I. osztálya (Ferenc Józseftől)
- Károly Csapatkereszt
- Nemzetvédelmi Kereszt
- Sebesültek Érme
- Magyar Háborús Emlékérem kardokkal, sisakkal
- Vöröskereszt II. osztályú Díszjelvénye
- Német Lovagrend Máltai Keresztje
- Osztrák Háborús Emlékérem
- Bolgár Háborús Emlékérem

- A kitüntetések viseleti jelzései (szalagsávok)

- Magyar Vöröskereszt Díszjelvénye