Javult a foglalkoztatási helyzet az elmúlt évtizedben - Nőtt a dolgozók aránya

Javult a foglalkoztatási helyzet az elmúlt évtizedben - Nőtt a dolgozók aránya
Nőtt a dolgozók aránya

Az alábbi írás a Nyíregyházán élő lakosok gazdasági aktivitási jellemzőit mutatja be. A vizsgálatban a nyíregyházi városlakók munkavállalással, foglalkoztatással kapcsolatos alapadatait, véleményét elemzi Rusinné dr. Fedor Anita a Nyíregyháza Életminősége kutatássorozatban használt kérdőív alapján, melyben a gazdasági aktivitás feltérképezéséhez összesen 38 kérdést fogalmaztak meg. (Ez az a felméréssorozat, melynek például jövedelemmel és egészségüggyel foglalkozó részeit korábbi számainkban közöltük.) A 2008 és 2018 közötti évtizedről szóló felmérés alapvető, összefoglaló megállapítása – mint megírtuk – az volt, hogy az adatok és válaszok alapján jelentősen nőtt városunk lakosságának az életminőség-indexe.

 

A legutóbbi adatfelvétel alapját képező kérdőív gazdasági aktivitást mérő kérdéseinek összeállításánál figyelembe vettük az International Social Survey program témánk szempontjából releváns kérdéseit. Ezek a kérdések elsősorban a munkával, munkavállalással kapcsolatos értékekre, attitűdökre fókuszálnak.

Nőtt a dolgozók aránya

A 2018-as lekérdezés gazdasági aktivitásra vonatkozó adatai kedvező képet mutatnak. A megkérdezettek 68,1%-a dolgozott, 31,9%-a pedig nem dolgozott a felmérés idején. Különösen igaz ez az elmúlt 4 adatfelvétel eredményei tükrében. 2008 és 2018 között több mint 13%-kal, 2015-höz képest közel 14%-kal nőtt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy dolgoztak a megkérdezés idején. Ez a növekedés hasonló az országos tendenciához, azonban az is igaz, hogy a megyei adat jelenleg is az országos rangsor végén áll.

1. táblázat. Dolgozik-e jelenleg?

 

2008

2010

2012

2015

2018

Igen

54,9%

54,5%

57,1%

54,0%

68,1%

Nem

45,1%

45,5%

42,9%

46,0%

31,9%

 

A városi gazdasági aktivitási jellemzők még inkább értékelendők, ha figyelembe vesszük azt, hogy a „Jelenleg nem dolgozom” kategória választását az érintettek jelentős hányada személyes okokkal magyarázta. Ezen belül a legtöbbek által megjelölt kategória a „tanulmányok folytatása” és a „nyugdíjas vagyok” kategória volt. A nem dolgozók 12,4%-a munkával kapcsolatos okokkal, míg 83,7% személyes okokkal magyarázta a munkától való távolmaradását. Összességében a válaszadók 4,5%-a tekinthető munkanélkülinek (nem nyugdíjas, nem tanuló, nincs gyermekgondozási szabadságon).

Nemenkénti megoszlást vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a férfiak 71,6%-a (2015-ben 66%-a), míg a nők 55,6%-a (2015-ben 47%-a) rendelkezett rendszeres jövedelmet biztosító állással.

A legnagyobb csoportot a heti 40 órában foglalkoztatottak alkotják (76,3%), 48 és 60 óra közötti heti munkaóráról a megkérdezettek 15,1%-a vallott. Majd ezt követi a 6 (3,7%) és 4 órában dolgozók aránya (3,4%). Összességében a válaszadók 5,5%-a dolgozik részmunkaidőben, alkalmi munkát 2,3%-uk végez. Közfoglalkoztatottként a válaszadás időpontjában a megkérdezettek 1,9%-a dolgozott.

A nyíregyházi városlakók 36,7%-a nyilatkozott úgy, hogy lelkileg megterhelő, stresszes munkát végez. Közel ugyanennyien gondolják úgy, néha előfordul, hogy lelkileg megterhelő, stresszes a munkájuk. 27,8% soha, vagy szinte soha nem tapasztal ilyen jellegű nehézséget munkájával kapcsolatban.

 

1. ábra. Lelkileg megterhelő, stresszes a munkája?

A munkavégzéssel összefüggő gyakori vagy állandósult stresszhelyzet a 40–49 éves korosztályt érinti a leginkább. Mindemellett gyakorta jelentkező feszültséggel küzd az 50–59 évesek 27,4%-a. Az iskolai végzettség és a munka által okozott stresszhelyzet elemzésénél igen összetett kép tárult elénk. Gyakori stresszhelyzet éri az érettségizett és diplomás munkavállalókat. Az állandó feszültségteli munkavégzés leginkább a szakiskolai, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket érinti.

A válaszadók leterheltsége, kimerültsége érhető tetten a 2. ábra adataiból. Azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy gyakran, illetve mindig leterheltnek érzik magukat, meghaladja a válaszadók 60%-át. Néha jelentkező kimerültségről a válaszadók közel egyharmada vallott, kevésbé vagy sohasem érzi kimerültnek magát a városlakók 6,6%-a.

 

2. ábra. Kimerülten érkezik haza?

Állandósult kimerültség a 60+-os korcsoportra, illetve a 40–49 évesekre jellemző. Előbbi csoport véleménynyilvánítását vélhetően az életkori hatás is alakította. Iskolai végzettség szempontjából a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők nyilatkoztak a legnagyobb arányban (63,6%) arról, gyakran előfordul, hogy kimerülten érkeznek haza a munkából. A többi iskolai végzettség szerinti csoport ebből a szempontból hasonlóan nyilvánult meg.

Korosztályonként is változó

A megkérdezettek közel 45%-a inkább elégedett a fizetésével. Az életkor előrehaladtával nőtt az elégedetlenek aránya. Az inkább elégedettek csoportjába tartoznak a 20–29 évesek, a 30–39 évesek, valamint a 40–49 évesek. Az elégedetlenebbek csoportját az 50–59, valamint a 60+-os korosztály erősíti. Az iskolai végzettség szintén fontos szerepet játszik a fizetéssel kapcsolatos véleménynyilvánításban. A legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezők körében a legmagasabb az elégedetlenek aránya. Ettől határozottan elkülönülnek a felsőfokú végzettségűek, 63,7%-uk inkább elégedett, illetve teljes mértékben elégedett a jövedelmével.

 

2. táblázat. Mennyire elégedett Ön jelenlegi fizetésével, jövedelmével? (%)

egyáltalán nem elégedett

11,2

nem elégedett

15,0

elégedett is és nem is

30,0

elégedett

31,3

teljes mértékben elégedett

12,5

 

A következő kérdésekre adott válaszokkal azt mértük fel, hogy a felsorolt állításokat mennyire tartják fontosnak az érintettek. Majd ehhez képest arra is rákérdeztünk, hogy ezekkel a fontosnak vagy kevésbé fontosnak ítélt jellemzőkkel rendelkeznek-e? Például először arra voltunk kíváncsiak, menyire fontos az, hogy egy állás biztos legyen, majd afelől érdeklődtünk, hogy a válaszadónak van-e biztos állása (3. és 4. táblázat).

 

3. táblázat. A „biztos állásra” vonatkozó válaszok aránya

Mennyire fontos Önnek, hogy egy állás biztos legyen? (%)

Biztos állása van

(%)

egyáltalán nem fontos

0,4

egyáltalán nem igaz

8,6

nem fontos

1,2

nem igaz

7,2

fontos is, meg nem is

4,5

igaz is, meg nem is

16,3

fontos

34,9

igaz

42,2

nagyon fontos

58,9

nagyon igaz

25,7

 

Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a nyíregyházi válaszadók 93,8%-ának fontos, illetve nagyon fontos az állás biztonsága, mely a stabilitást, a kiszámítható életvitelt szavatolja az egyének, családok számára. Ehhez kapcsolódóan a megkérdezés pillanatában fizetett munkát végzők 67,9%-a mondta azt egyértelműen, hogy jelenlegi állása biztos, vagyis nem fél az állásvesztéstől. A fennmaradó 32,1% munkavállaló munkakörülményeit inkább a bizonytalanság jellemzi. 15,8% válaszolta azt, egyáltalán nem, illetve hogy inkább nem jellemző rá, hogy biztos állással rendelkezik. 16,3% fejezte ki bizonytalanságát a kérdéssel kapcsolatosan.

A munka biztonsága mellett a magas kereseti lehetőség a legfontosabb a válaszadóknak. Az „olyan munka legyen, amellyel másoknak segíthetünk” posztmateriális munkaérték inkább a nőknek és a 40–49 éves korosztály számára fontos, a „munka érdekessége” szintén a 40–49 éves korosztálynak a legfontosabb, iskolai végzettség szempontjából pedig a legalacsonyabb végzettségűek tartják a legkevésbé fontos értéknek.

 

4. táblázat. Önnek személy szerint mennyire fontos az, hogy...

 

 

„Fontos, nagyon fontos” (%)

 „Fontos is,

 meg nem is”

(%)

„Egyáltalán nem fontos, nem fontos”

(%)

...magas legyen a kereset?  

89,7

9,3

1,0

...a munka érdekes legyen?  

75,7

18,2

6,0

...jó lehetőségek legyenek az előrejutásra?

74,9

20,7

4,4

...önállóan végezhető munka legyen?

71,5

20,8

7,8

...hasznos legyen a társadalomnak?

69,2

21,8

9,1

...olyan munka legyen, amellyel másoknak segíthetünk?

67,7

24,7

7,6

...olyan munka legyen, ahol az ember szabadon dönti el, hogy a nap melyik szakaszában, illetve mely napokon dolgozik?

46,1

25,4

28,5

 

Összességében megállapíthatjuk, hogy javult a nyíregyháziak foglalkoztatási helyzete 2008 és 2018 között. S bár az iskolai végzettség foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatását nem kell bizonygatni, figyelemre méltó a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek helyzetében bekövetkezett javulás, mely tíz év távlatában több mint 30%-os emelkedésben öltött testet. Ennek oka elsősorban azon gazdasági ágazatok fejlődésével magyarázható, melyek felszívó hatása az alacsonyabb iskolai végzettségűeket érintette.

 

3. ábra. Foglalkoztatottsági arányok az iskolai végzettség függvényében, Nyíregyházán (%)