Az alábbi írás a Nyíregyházán élő lakosok gazdasági aktivitási jellemzőit mutatja be. A vizsgálatban a nyíregyházi városlakók munkavállalással, foglalkoztatással kapcsolatos alapadatait, véleményét elemzi Rusinné dr. Fedor Anita a Nyíregyháza Életminősége kutatássorozatban használt kérdőív alapján, melyben a gazdasági aktivitás feltérképezéséhez összesen 38 kérdést fogalmaztak meg. (Ez az a felméréssorozat, melynek például jövedelemmel és egészségüggyel foglalkozó részeit korábbi számainkban közöltük.) A 2008 és 2018 közötti évtizedről szóló felmérés alapvető, összefoglaló megállapítása – mint megírtuk – az volt, hogy az adatok és válaszok alapján jelentősen nőtt városunk lakosságának az életminőség-indexe.

A legutóbbi adatfelvétel alapját képező kérdőív gazdasági aktivitást mérő kérdéseinek összeállításánál figyelembe vettük az International Social Survey program témánk szempontjából releváns kérdéseit. Ezek a kérdések elsősorban a munkával, munkavállalással kapcsolatos értékekre, attitűdökre fókuszálnak.

Nőtt a dolgozók aránya

A 2018-as lekérdezés gazdasági aktivitásra vonatkozó adatai kedvező képet mutatnak. A megkérdezettek 68,1%-a dolgozott, 31,9%-a pedig nem dolgozott a felmérés idején. Különösen igaz ez az elmúlt 4 adatfelvétel eredményei tükrében. 2008 és 2018 között több mint 13%-kal, 2015-höz képest közel 14%-kal nőtt azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy dolgoztak a megkérdezés idején. Ez a növekedés hasonló az országos tendenciához, azonban az is igaz, hogy a megyei adat jelenleg is az országos rangsor végén áll.

1. táblázat. Dolgozik-e jelenleg?

A városi gazdasági aktivitási jellemzők még inkább értékelendők, ha figyelembe vesszük azt, hogy a „Jelenleg nem dolgozom” kategória választását az érintettek jelentős hányada személyes okokkal magyarázta. Ezen belül a legtöbbek által megjelölt kategória a „tanulmányok folytatása” és a „nyugdíjas vagyok” kategória volt. A nem dolgozók 12,4%-a munkával kapcsolatos okokkal, míg 83,7% személyes okokkal magyarázta a munkától való távolmaradását. Összességében a válaszadók 4,5%-a tekinthető munkanélkülinek (nem nyugdíjas, nem tanuló, nincs gyermekgondozási szabadságon).

Nemenkénti megoszlást vizsgálva azt tapasztaltuk, hogy a férfiak 71,6%-a (2015-ben 66%-a), míg a nők 55,6%-a (2015-ben 47%-a) rendelkezett rendszeres jövedelmet biztosító állással.

A legnagyobb csoportot a heti 40 órában foglalkoztatottak alkotják (76,3%), 48 és 60 óra közötti heti munkaóráról a megkérdezettek 15,1%-a vallott. Majd ezt követi a 6 (3,7%) és 4 órában dolgozók aránya (3,4%). Összességében a válaszadók 5,5%-a dolgozik részmunkaidőben, alkalmi munkát 2,3%-uk végez. Közfoglalkoztatottként a válaszadás időpontjában a megkérdezettek 1,9%-a dolgozott.

A nyíregyházi városlakók 36,7%-a nyilatkozott úgy, hogy lelkileg megterhelő, stresszes munkát végez. Közel ugyanennyien gondolják úgy, néha előfordul, hogy lelkileg megterhelő, stresszes a munkájuk. 27,8% soha, vagy szinte soha nem tapasztal ilyen jellegű nehézséget munkájával kapcsolatban.

1. ábra. Lelkileg megterhelő, stresszes a munkája?

A munkavégzéssel összefüggő gyakori vagy állandósult stresszhelyzet a 40–49 éves korosztályt érinti a leginkább. Mindemellett gyakorta jelentkező feszültséggel küzd az 50–59 évesek 27,4%-a. Az iskolai végzettség és a munka által okozott stresszhelyzet elemzésénél igen összetett kép tárult elénk. Gyakori stresszhelyzet éri az érettségizett és diplomás munkavállalókat. Az állandó feszültségteli munkavégzés leginkább a szakiskolai, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket érinti.

A válaszadók leterheltsége, kimerültsége érhető tetten a 2. ábra adataiból. Azok aránya, akik úgy nyilatkoztak, hogy gyakran, illetve mindig leterheltnek érzik magukat, meghaladja a válaszadók 60%-át. Néha jelentkező kimerültségről a válaszadók közel egyharmada vallott, kevésbé vagy sohasem érzi kimerültnek magát a városlakók 6,6%-a.

2. ábra. Kimerülten érkezik haza?

Állandósult kimerültség a 60+-os korcsoportra, illetve a 40–49 évesekre jellemző. Előbbi csoport véleménynyilvánítását vélhetően az életkori hatás is alakította. Iskolai végzettség szempontjából a legfeljebb 8 általánossal rendelkezők nyilatkoztak a legnagyobb arányban (63,6%) arról, gyakran előfordul, hogy kimerülten érkeznek haza a munkából. A többi iskolai végzettség szerinti csoport ebből a szempontból hasonlóan nyilvánult meg.

Korosztályonként is változó

A megkérdezettek közel 45%-a inkább elégedett a fizetésével. Az életkor előrehaladtával nőtt az elégedetlenek aránya. Az inkább elégedettek csoportjába tartoznak a 20–29 évesek, a 30–39 évesek, valamint a 40–49 évesek. Az elégedetlenebbek csoportját az 50–59, valamint a 60+-os korosztály erősíti. Az iskolai végzettség szintén fontos szerepet játszik a fizetéssel kapcsolatos véleménynyilvánításban. A legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezők körében a legmagasabb az elégedetlenek aránya. Ettől határozottan elkülönülnek a felsőfokú végzettségűek, 63,7%-uk inkább elégedett, illetve teljes mértékben elégedett a jövedelmével.

2. táblázat. Mennyire elégedett Ön jelenlegi fizetésével, jövedelmével? (%)

A következő kérdésekre adott válaszokkal azt mértük fel, hogy a felsorolt állításokat mennyire tartják fontosnak az érintettek. Majd ehhez képest arra is rákérdeztünk, hogy ezekkel a fontosnak vagy kevésbé fontosnak ítélt jellemzőkkel rendelkeznek-e? Például először arra voltunk kíváncsiak, menyire fontos az, hogy egy állás biztos legyen, majd afelől érdeklődtünk, hogy a válaszadónak van-e biztos állása (3. és 4. táblázat).

3. táblázat. A „biztos állásra” vonatkozó válaszok aránya

Az adatokból egyértelműen kiderül, hogy a nyíregyházi válaszadók 93,8%-ának fontos, illetve nagyon fontos az állás biztonsága, mely a stabilitást, a kiszámítható életvitelt szavatolja az egyének, családok számára. Ehhez kapcsolódóan a megkérdezés pillanatában fizetett munkát végzők 67,9%-a mondta azt egyértelműen, hogy jelenlegi állása biztos, vagyis nem fél az állásvesztéstől. A fennmaradó 32,1% munkavállaló munkakörülményeit inkább a bizonytalanság jellemzi. 15,8% válaszolta azt, egyáltalán nem, illetve hogy inkább nem jellemző rá, hogy biztos állással rendelkezik. 16,3% fejezte ki bizonytalanságát a kérdéssel kapcsolatosan.

A munka biztonsága mellett a magas kereseti lehetőség a legfontosabb a válaszadóknak. Az „olyan munka legyen, amellyel másoknak segíthetünk” posztmateriális munkaérték inkább a nőknek és a 40–49 éves korosztály számára fontos, a „munka érdekessége” szintén a 40–49 éves korosztálynak a legfontosabb, iskolai végzettség szempontjából pedig a legalacsonyabb végzettségűek tartják a legkevésbé fontos értéknek.

4. táblázat. Önnek személy szerint mennyire fontos az, hogy...

Összességében megállapíthatjuk, hogy javult a nyíregyháziak foglalkoztatási helyzete 2008 és 2018 között. S bár az iskolai végzettség foglalkoztatásra gyakorolt pozitív hatását nem kell bizonygatni, figyelemre méltó a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek helyzetében bekövetkezett javulás, mely tíz év távlatában több mint 30%-os emelkedésben öltött testet. Ennek oka elsősorban azon gazdasági ágazatok fejlődésével magyarázható, melyek felszívó hatása az alacsonyabb iskolai végzettségűeket érintette.

3. ábra. Foglalkoztatottsági arányok az iskolai végzettség függvényében, Nyíregyházán (%)