A most már többtucatnyi darabból álló, az ipari parki fejlesztések hátterét bemutató cikksorozatunk újabb darabja egy szintén kulcsfontosságú területről szól: a levegő minőségéről. Pontosabban: annak méréséről, kontrolljáról, az alapállapot rögzítéséről, rendszeres ellenőrzéséről. A Déli Ipari Park kormányzat által összességében 192 milliárd forinttal támogatott bővítése és infrastrukturális fejlesztése az önkormányzatnál egységes kiindulópontot kapott: a környezetvédelem az első. Ennek jegyében az önkormányzat elkészíti a levegő alapállapotának felmérését, még a munkahelyteremtő világcégek gyártásának indítása előtt, hogy legyen viszonyítási alapunk. Ez sem általános gyakorlat országszerte.

A Bálint Analitika Kft. – mely a levegőminőség alapállapotának méréseit végzi – egy 100%-ban magyar tulajdonban lévő vállalkozás. 1995 óta töltenek be vezető szerepet a hazai és nemzetközi piacon kémiai mintavételezésben, helyszíni mérésekben, laboratóriumi vizsgálatokban, szaktanácsadásban, környezeti kárfelmérésben és kármentesítésben. Az alábbiakban az általuk küldött szakmai anyag alapján mutatjuk be a fontos tevékenységet.

Az ilyen, úgynevezett immissziós mérőkocsi segítségével rögzítik a levegő alapállapotát

Összehasonlítóak lesznek az eredmények

A jelenlegi mérés célja a Nyíregyházi Déli Ipari Park fejlesztési területén a jelenlegi levegőterheltségi szint méréssel történő meghatározása, a mostani alapállapot rögzítése. A mérést az önkormányzat megbízásából végzik és összesen 56 mérési napot foglal magában. Az ipari park bővítését követően a megvalósult állapotban is el kell végezni egy, a jelenlegi alapállapot-méréssel megegyező mérési programot. Az alapállapot, valamint a megvalósult állapot mérési eredményei így összehasonlíthatóak és az ipari park levegőminőségre gyakorolt hatása könnyen láthatóvá válik.

Meghatározzák az éves átlagkoncentrációt

Ahhoz, hogy egy ilyen összehasonlítást korrektül el lehessen végezni, a jogszabályban is rögzített mérési programot kell végrehajtani. A jelenlegi alapállapot-mérés is e szerint a mérési program szerint történik, azaz 56 mérési napot (8 hét) egyenletesen elosztanak az év során 1 hetes mérési blokkokban, két mérési ponton. Így az év több időszakában is 1-1 hetet fognak mérni. Ez azért fontos, mert így minden mért időszak egyforma súllyal fog szerepelni a mérési eredmények között. Egyformán lesznek csapadékos és száraz, hideg és meleg, valamint szeles és szélcsendes időjárási állapotok is. A fenti mérési program célja az éves átlagkoncentráció méréssel történő meghatározása.

Vizsgált szennyező anyagok

A vizsgált szennyező anyagok egy része az ún. alap légszennyező anyagok, mint például a szén-monoxid (CO), nitrogén-oxidok (NO, NO2, NOX), ózon (O3), kén-dioxid (SO2), szálló por PM10 frakciója (PM10), szálló por (TSPM), benzol, etil-benzol, xilolok (BTEX). Ezeket az alap légszennyező anyagokat az Országos Légszennye­zettségi Mérőhálózat jelenleg is folyamatosan méri 32 településen és 52 mérőállomáson. A vizsgált szennyező anyagok másik része már inkább terület-, illetve tech­nológiaspecifikus. Itt az önkormányzat figyelembe vette az ipari park területén jelenleg is üzemelő, valamint a jövőben várható technológiák kibocsátásait is, így a vizsgálataik kiterjednek az alábbi szennyezőkre is: PM10 Ni, Pb tartalma, NH3, CO2, PM10 benz(a)pirén tartalma, PM2,5, N2O. A jelenlegi mérés kiemelkedően alapos és részletes nemcsak a mérés időtartamára (8 hét), hanem a vizsgált szennyezők körére vonatkozóan is.

Kiváló és jó minősítések Nyíregyházának

A mérőállomások által mért adatokat az éves átlagértékek alapján, a légszennyezettségi index táblázat szerint értékelhetjük. Ezek alapján az ország területén a légszennyezettség az alábbiak szerint alakult:

Nyíregyháza az SO2 és a CO tekintetében kiváló, míg a többi szennyező esetén jó minősítést kapott (2022-es adat, forrás: https://legszennyezettseg.met.hu/storage/media/ertekelesek/2022%20automata.pdf)

A közlekedés és a tüzelés adják a kibocsátás javát

A légszennyező anyagok közül kritikusnak tekinthető a nitrogén-oxidok (NO2, NOX). 52 mérőállomás közül csak 28 esetén adható kiváló, 20 állomás esetén adható jó, míg 3 állomáson csak megfelelő és 1 állomáson szennyezett a levegő NO2 tekintetében. Nyíregyházán a levegő minősége NO2 és NOX esetén jó minősítést kapott (2022). Az ipari országokban a nitrogén-oxid-kibocsátás mintegy 40%-át a közlekedés, 50%-át az ipari és háztartási tüzelés, a maradék 10%-át a vegyipar és a természetes források adják. A nitrogén-oxidok fontos szerepet játszanak az ún. fotokémiai szmog kialakulásában, meghatározó szerepük van a savas ülepedés, vagy közismertebb nevén a savas esők kialakulásában.

PM10

Ugyancsak kritikusnak tekinthető a PM10 koncentrációja, hiszen 55 mérőállomás közül csak 6 esetén adható kiváló minősítés. Nyíregyházán a levegő minősége PM10 és PM2,5 tekintetében jó minősítést kapott (2022). A PM10 a 10 mikrométer átmérőjű és annál kisebb részecskék. Ezek legalább 50-szer kisebbek, mint egy emberi hajszál szélessége. Lejut a tüdőnkbe, a hörgőket és légcsövet irritálhatja. A PM10 forrásai az égetések (avar, szilárd tüzelés), közlekedés. A por, a penész, a növényi és rovarrészecskék egy része szintén PM10-nek számítanak.

PM2,5

A PM2,5 vagy finom részecskék átmérője 2,5 mikrométer és annál kisebb. A finom részecske források minden égés során jellemzőek, beleértve a járművek belsőégésű motorjait, az erőműveket, a fatüzelést, az erdőtüzeket, a mezőgazdasági hulladékégetést és számos ipari folyamatot. Míg a PM10 a tüdőbe jut, a PM2,5 sokkal veszélyesebb, mivel a tüdőből a véráramba is bejuthat, a keringési rendszeren keresztül pedig bárhová eljut a szervezetben, és súlyos elváltozásokat okozhat.

A PM10 és PM2,5 esetén további veszélyt jelent, hogy a részecskék felületükön további szennyeződéseket hordozhatnak (fémek, PAH, szerves mikroszennyezők), amik ugyancsak lejutnak a tüdőnkbe.

Az alábbi képen PM10 minták láthatóak:

Az első szűrő egy tipikus városi levegő PM10 mintája (50 m3 levegőből!). Színe sötét fekete a dízel gépjárművekből származó korom miatt. Itt a PM10 fő forrása a gépjárművek, így várható, hogy a korom mellett számos toxikus fém is megtalálható a mintában, ami a gépjárművek katalizátoraiból, fékporból, illetve a gumiabroncsok kopásából származik. A második szűrő egy nagyvárostól távoli vidéki levegő PM10 mintája. Itt a PM10 fő forrása elsősorban a talajból, porzással járó tevékenységből származik. A harmadik szűrő egy kőbánya környezetéből származik. Itt a PM10 fő forrása a bányászat során felszabaduló kőzetpor. Az utolsó szűrő maga a szűrő anyaga, PM10 mintát nem tartalmaz. A szűrők példáján is jól látható, hogy az egyes tevékenységek (közlekedés, égetés, fűtés, ipari technológiák stb.) milyen látványosan és drasztikusan befolyásolják a környezeti levegő összetételét, így ennek ismerete mindenki számára kiemelkedő fontosságú kell, hogy legyen.