In memoriam Gubacsi József – Búcsú a Bem József Iskola nyugalmazott igazgatójától

In memoriam Gubacsi József –  Búcsú a Bem József Iskola nyugalmazott igazgatójától
A Nyíregyházi Bem József Általános Iskola búcsúja.

Életének 75. évében elhunyt Gubacsi József, a Nyíregyházi Bem József Általános Iskola nyugalmazott címzetes igazgatója. Hiába volt benne erős vágy és akarat az élet igenlésére, a halál erősebb volt, s elragadta őt. 

Ifjúságának meghatározó tényezője volt, hogy az általános iskola befejezése után, 1959-ben Magyarország egyetlen állami középiskolájában sem tanulhatott tovább, mert édesapját 1956-os tevékenysége miatt osztályidegennek nyilvánították. Ekkor a helyi, tiszabecsi református pap javaslatára édesanyjával elvonatoztak a Debreceni Református Főgimnáziumba, ahová első szóra felvették. Az érettségi után orvostudományi egyetemre felvételizett, de ismét hiába volt a legmagasabb pontszáma, mégsem nyert felvételt.

Egy év munka után a tanárképző főiskola biológia-technika szakára jelentkezett, s 1968-ban át is vehette diplomáját. Ugyanolyan osztatlan iskolában kezdett tanítani Bashalmon, melyben ő is tanult Tiszabecsen. Ének és rajz kivételével mindent tanított 3 évig. Innen a felsősimai, majd Nemes Sándor igazgató úr hívására a sóstóhegyi iskolába vezetett útja, ahol bevezették kísérletként az egész napos oktatást. Mikor Nemes igazgató úr 1973-ban a 4-es iskola igazgatója lett, felismerve kreativitását, vezetői képességeit magával vitte igazgatóhelyettesnek.

1977-ben a rozsrétbokori iskolába már igazgatónak hívták. A központi és a nyolc tagiskola távolsága és vonzáskörzete ötvenkét kilométer volt. Sok problémával kellett szembenéznie, amelyeket kihívásnak tekintett. Mindig szívesen gondolt vissza ezekre a „tanuló” évekre.

1985-ben már az akkori nyíregyházi 3-as iskola vezetőjének nevezték ki. Itt is mostoha körülmények között kezdte meg a munkát. Az iskola három helyen: a Kálvin téren, a Bethlen Gábor utcán és a Bessenyei téren működött több szükségtanteremmel, tornaterem és sportudvar nélkül, alacsony tárgyi felszereltséggel. A nehéz feladatok soha nem kedvetlenítették el, sőt kihívásnak érezte azokat. Változtatni akart, és sikerrel járt. Kitartó tárgyalások után az iskola átköltözött immár egy új épületbe, az Epreskert utcára.

Az 1988. augusztus 31-i ünnepélyes tanévnyitón, az épület hivatalos átadásán elmondta:

Örülünk az új épületnek, de tudatában vagyunk annak, hogy az épület önmagában egy üres tér, egy felkínált lehetőség arra, hogy mindezt közös munkával élettel, tartalommal töltse meg a nevelői és tanulói közösség. És ez nem kevés feladat és felelősség.

Első feladat volt áttekinteni a lehetőségeket, ezt követően hozzá kezdeni a megvalósításhoz.

Az alapkészségek és képességek fejlesztésének elsőségén túl másik fő elvként határozta meg, hogy vonzóvá tegye a belső tartalmi munkát, hogy szeressenek a tanulók a Bem iskolába járni, és a szülők szívesen hozzák gyermekeiket ide. Ennek érdekében három fő fejlesztési területet tűzött ki: az angol tagozat további fejlesztését, a testnevelés tagozat és a mindennapos testnevelés kiépítését, majd a 90-es évek közepén az informatikai fejlesztések megvalósítását.

Az angol nyelv oktatása csoportbontásban zajlott, csoportszobákat és nyelvi labort alakítottak ki. Angol idegen nyelvi tanárok segítették a munkát. Országos angol nyelvű drámafesztivált rendeztek és nyertek. Folyamatosan építettek tanulói, iskolai kapcsolatokat más európai országokban különböző pályázati lehetőségek keretében.

A nemzetközi sportversenyek lebonyolítására is alkalmas lelátóval ellátott tornacsarnok óriási lehetőséget biztosított az iskolai sport fejlesztésének. Ezt kellett tartalommal megtölteni.

Az országban elsők között szervezték meg az alsó tagozaton a mindennapos testnevelést még a 90-es évek elején.  Ezt bővítették tovább azzal, hogy a felső tagozaton évfolyamonként 1-1 csoportban a lányok számára röplabda, a fiúk számára kézilabda sportban biztosítottak lehetőséget a mindennapos sportolásra.

Egyre több országos angol versenyen szerepeltek a tanulók szép eredménnyel, s látványos eredményeket értek el a testnevelés területén is.

Gubacsi Igazgató úr az országban az elsők között hozta létre a Diáksport Egyesületet, mely önálló jogi személyként és önálló gazdálkodási jogkörrel működik a mai napig.

A DSE működtette azokat a csapatokat, amelyek a diákolimpia országos döntőjéig jutottak, és több alkalommal arany, ezüst és bronzérmet szereztek. Büszkeséggel töltötte el, hogy aktív részese lehetett a ma már neves röplabdasport alapjainak, az utánpótlásnevelésnek a megteremtésében.

Az általa megkezdett munka folytatásaként napjainkban is meghatározó a Bemben az idegen nyelv oktatás és a sport élet, a fiú kézilabda és a lány röplabda utánpótlás nevelés.

22 évig volt az iskolájának jó gazdája, míg nyugdíjba nem vonult. Munkássága elismeréseként több kitüntetésben részesült:

  • A Művelődési és Közoktatási Miniszter a gyermekek nevelése, oktatása érdekében hosszú időn át végzett, kiemelkedően jó színvonalú munkájának elismeréseként Arany Katedra Emlékplakettet adományozott (1997).
  • A Nyíregyházi Városi Diáksport Egyesület Elnöksége Az iskolai testnevelés és sport fejlesztésében nyújtott több évtizedes kiváló munkájáért „Nyíregyháza Város Diáksportjáért” elismerő címet adományozta (2005).
  • A Megyei Testnevelési és Sportintézet a kitüntetésben részesítette a Röplabda sportágban kifejtett sportmunkájáért (2005).
  • Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése „Oktató-nevelő munkáért” „Vietórisz József-díj”-ban részesítette (2007).

Fejet hajtunk gazdag életútja, munkássága előtt, becsüljük azt az olthatatlan lángot, mely benne lobogott, tiszteljük a végsőkig feszített akaratot és elszántságot, mellyel az oktatásügyet szolgálta.

Emlékét tisztelettel őrizzük. Nyugodjon békében!

 

Felhasznált forrás:

https://napkeletnepe.hu/2018/01/17/gubacsi-jozsef/

https://nyhbemisk.wixsite.com/bemsuli/versenykiirasok