Nem üveggömbből jósolnak a meteorológusok – Hogyan készül egy időjárásjelentés?

Nem üveggömbből jósolnak a meteorológusok – Hogyan készül egy időjárásjelentés?
Fotó: Illusztráció

A meteorológia tudományos alapokon nyugszik, megértéséhez mélyebbre szükséges tekintenünk, mint elsőre gondolhatnánk. Gyakorta legyintenek a „laikus fogyasztók”, hogy az időjárás-előrejelzések légből kapott mesék.

Minél hosszabb távra vizsgáljuk az időjárás alakulását, annál nagyobb a bizonytalanság. A húsznapos hosszú távú előrejelzések is megtévesztők lehetnek. Az adott napi átlagoktól vett várható eltérést becsülik meg, de ezek a prognózisok is egyre pontosabbak.

– mondta Tóth Tamás meteorológus a hirado.hu-nak.

Ha az országos előrejelzési térképre tekintünk, az ott látható adatokat is tudnunk kell értelmezni. Ha például 8 fokot látunk Budapestnél, ez az érték valójában területi átlagot jelent, nem érvényes a város minden pontjára. Az sem elhanyagolható, hogy a térképen nem lehetséges feltüntetni azt sem, hogy mikor áll be ez a bizonyos csúcsérték.

Az instabil téli helyzetekben nagy hőmérsékleti különbségek alakulhatnak ki városon belül. A város egyik fele ködös lehet, amikor a másik felén már feloszlott a köd. Emiatt 8–10 fokos különbség is lehet két helyszín között. Egy szélcsendes derült éjszakán a város belseje lassabban hűl ki, mint a peremterületek, ebben az esetben 5–6 fok különbség lehet. A valóság némileg eltérő lehet, tehát 1–2 fokos tévedés elfogadható.

– fogalmazott Tóth Tamás.

Egy stabil nyári vagy ősz eleji szituáció esetén viszont egy héten túlra is nagy pontossággal meg lehet mondani, hogy milyen idő lesz.

Üveggömbből jósolnak a meteorológusok?

Az időjárás-előrejelzések mögött komoly egyenletrendszerek, olyan szintű matematikai és fizikai számítások állnak, amelyeket manapság hatalmas szuperszámítógépek képesek csak elvégezni, és három órát vesz igénybe.

Szuperszámítógépek az Országos Jégkármérséklő Rendszer meteorológiai kiszolgálásához (Fotó: MTI/ Mónus Márton)

Nagyon fontos tudni, hogy már a kezdeti bemenő adatok is pontatlanok, ugyanis a légkör állapotát – nyomás, hőmérséklet, páratartalom stb. – képtelenség minden pontban megmérni.

Ezenfelül a mérőműszerek mérését zaj is terhelheti. Apró eltérés is hatalmas különbséget jelenthet a hét nappal későbbi előrejelzésben.

Például egy közgazdasági előrejelzés sem lehet pontos, de nehezebb lemérni mennyire volt helyes. Az időjárást ezzel szemben mindenki érzékeli, a szemünk előtt történik, egyéb előrejelzések kevésbé vannak rivaldafényben.

– mondta a meteorológus.

Az időjárás-előrejelzés szubjektív is lehet, nem egy embernek szól, hanem általában országos események megfogalmazására szolgál. Az a fontos, hogy ebből mit szűr le az érdeklődő, vagy éppen hogyan kommunikál a sajtó. A hatásvadász szalagcímek is megtéveszthetik az olvasókat, nézőket.

A tél ellenére is van UV-sugárzás

Télen is van UV-sugárzás, de minimális, ezért nincs szükség UV-riasztásra ebben az időszakban. A napsugarak hosszabb utat tesznek meg a légkörben a talajig és ez idő alatt jobban megszűrődnek. Ráadásul borult időben eleve nem érhet minket káros sugárzás, a teljes testet fedő öltözetről nem is beszélve.

– tájékoztatott Tóth Tamás.

Nem csak az UV-sugárzás lehet érdekes téma télen. Előfordul, hogy már az őszi szezon végén megjelennek olyan hírek, amelyek állítják, hogy pontosan milyen telünk lesz.

Tóth Tamás elmondta, a szezonális előrejelzések kevésbé működnek jól itt a mérsékelt övezetben, mint a forró és a hideg éghajlati övezetekben. Ugyanakkor az ilyen típusú előrejelzések sem csupán kíváncsiságból készülnek.

Sok folyamat függhet ettől. Az energiaszektorban fontos, hiszen ebből lehet következtetni arra, hogy mennyi energiára lesz szükség az adott évszakban. 

Azt, hogy konkrétan december 24-én fehér lesz-e a karácsony, azt nem lehet hónapokkal előre megmondani.

– zárta le.

 

Forrás: hirado.hu