Idén sem marad el az óraátállítás, jövő vasárnapra virradóra egy órával többet aludhatunk

Ketyeg az óra, a hónap utolsó vasárnapján kezdődik a téli időszámítás, ami idén azt jelenti, hogy október 30-án hajnali háromkor két órára tekerhetjük vissza az analóg órák mutatóját, a digitálisak automatikusan átállnak. Az Európai Unió döntése szerint 2024-ben minden országnak véglegesen át kell állnia a választott téli vagy nyári időszámításra, ezután több óraátállítás már nem lenne esedékes. A mostani akár az egyik utolsó átállítás is lehet, amit átélünk, az eltörlést pedig sokan várják, hiszen korábbi felmérések alapján a legtöbb magyar megszüntetné a kétféle időszámítást.

A nyári, illetve a téli időszámítás, és az ezekhez kapcsolódó óraátállítás a természetes fény jobb kihasználása és a mesterséges fény előállításához felhasznált energiával való takarékoskodás céljával született meg. Bár a nyári időszámítást alig egy évszázada alkalmazzuk, ötlete egészen a 18. század végére nyúlik vissza.

A két időszámítás közötti váltást ma már világszerte több mint hetven ország végzi el minden év márciusában és októberében.

Magyarországon 1980-ban vezették be újra az óraátállítást, akkor viszont még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában végül 1996-tól egységesítették a rendszert.

Az óraátállítás hagyományának köszönhetően október utolsó vasárnapjának éjjelén egy órával többet aludhatunk és onnantól kezdve egyre később világosodik, azonban az éj hamarabb száll le.

Az idei átállást az is segíti, hogy október 31-e munkaszüneti nap, november 1-je pedig ünnepnap, így több idő juthat pihenésre.

Minden lehetőségnek vannak előnyei és hátrányai is

Magyarországon jelenleg a közép-európai nyári időt (CEST) használjuk, október 31-én éjjel térünk át a közép-európai időzónára (CET).

Amennyiben az óraátállítás eltörlésekor a CET időzónát választanánk, úgy a gyakorlatban a télen megszokott napfelkelték és napnyugták megmaradnak, nyáron viszont lenne olyan nap, amikor már hajnali négy előtt kivilágosodna.

CEST esetén a nyáron megszokott napok mellett egy-egy téli reggel lenne sötét, amikor csak reggel fél kilenckor bújna elő a nap.

Arról, hogy mi történne, ha Magyarország időzónát váltana, bővebben ide kattintva olvashat.

Az óraátállítás eltörlését többször kitolták az EU-ban

Az óraátállítás eltörlése többször felvetődött az EU-ban, végül 2019-ben az Európai Parlament plenáris ülésén döntött arról, hogy két éven belül végleg eltörli. A döntést az uniós polgárok több mint 80 százaléka támogatta, a magyarok körében volt az egyik legmagasabb az időszámítás-váltásokat ellenzők tábora.

A döntési folyamat azonban a költségvetési tárgyalások nehézségei és a koronavírus-járvány miatt lelassult, az óraátállítás kérdése pedig jelenleg nem szerepel a megvitatandó kérdések között az EU-ban.

Az uniós tagállamok eredetileg 2021-ig kaptak időt a döntésre, hogy a téli vagy a nyári időszámítást fogják-e használni a jövőben, ha eltörölték az óraátállítást. A határidőt azonban nemrég 2024-ig kitolták.

A hazai óraátállításról utoljára a 2021. február 25-i Kormányinfón volt szó. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter akkor elmondta, hogy bár Magyarország lakosságának többsége szerint a nyári időszámítást kellene megtartani, az lenne az előnyös, ha az EU tagországai egységesen döntenének, az országunk pedig ahhoz igazodna.

Az évi kétszeri óraátállítás miatt tehát évek óta zajlik a vita, a mellette és az ellene szóló érveket egy korábbi cikkünkben gyűjtöttük össze, ezekről bővebben ide kattintva olvashat.

A tudomány a téli időszámítást támogatja

A Magyar Alvás Szövetség főtitkára, G. Németh György korábban elmondta, hogy az óraátállításhoz az emberi szervezet nehezen alkalmazkodik, sőt a biológiai ritmust vizsgáló szakemberek egyenesen azon a véleményen vannak, hogy igazából sohasem képes alkalmazkodni.

Kutatások szerint a tavaszi óraátállítást követő első éjszakán negyven perccel alszunk kevesebbet, amely idővel tizenkilenc percre csökken, de az elveszett idő teljesen nem tűnik el. Azt pedig igenis megérzi a szervezetünk, ha mesterséges módon megbontjuk az évmilliók során kialakult cirkadián ritmusunkat.

A tudomány szerint tehát az órákat nem célszerű átállítani, sem pedig a korán kelést erőltetni, vagyis az eredeti, az időzónánknak megfelelő idő visszaállítása lenne a legészszerűbb döntés élettani, egészségügyi szempontból.

A Magyar Alvás Szövetség szerint régóta óta élünk olyan időbeosztás szerint, amelyben a tevékeny óráink súlypontja a természetes fénnyel szinkronizált, ez pedig a jelenlegi téli időszámításnak felel meg leginkább.

Forrás: hirado.hu