Helikopterből a Tiszába, majd az űrbe – kutatóűrhajósok inspirálták a nyíregyházi diákokat
Hajnali matekfeladatok, túlélési tréningek és helikopterből ugrás a Tiszába – nem mindennapi történetekkel érkezett a nyíregyházi diákokhoz Magyarország két kutatóűrhajósa. A Nyíregyházi Egyetem Eötvös József Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium vendége volt Kapu Tibor kutatóűrhajós és társa, Cserényi Gyula, akik interaktív előadáson meséltek az űrkutatásról és a kiképzés kihívásairól.
Az űrkutatás a jövő tudományos alapja
A különleges programon a diákok első kézből hallhattak az űrhajósok mindennapjairól és a felkészülés nehézségeiről. A rendezvényen az iskola vezetése is hangsúlyozta a természettudományos képzés jelentőségét.
„Iskolánk kiemelten kezeli a természettudományos tárgyakat, mert hisszük, hogy ezek adják a jövő kutatóinak legfontosabb alapjait”
– fogalmazott köszöntőjében Komáromi István igazgató.
Közel húsz nap a Nemzetközi Űrállomáson
Kapu Tibor személyes élményein keresztül hozta közelebb a világűr mindennapjait a hallgatósághoz. A kutatóűrhajós 2025 nyarán közel húsz napot töltött a Nemzetközi Űrállomás fedélzetén.
Elmondta, hogy a HUNOR – Magyar Űrhajós Program jelentkezési határideje előtt szinte az utolsó pillanatban adta be pályázatát 2022 januárjában – döntése pedig meghatározta az életét.
Az űrbéli élet azonban komoly fizikai megterheléssel jár.
„A súlytalanság miatt az izmok leépülnek, a csontok sűrűsége csökken, a szív is kisebb lesz, és még a vérmennyiségünk is csökken” – mondta, hozzátéve, hogy az űrben érő hatások többsége komoly kihívást jelent az emberi szervezet számára.
Hajnali matekfeladatok és izolációs tesztek
A kiképzés egyik legnehezebb része az izolációs gyakorlat volt.
„Az izolációs gyakorlat volt talán a legkeményebb. Hajnalban, kialvatlanul kellett újra és újra teszteket megoldanunk, és akkor egy időre a matematikával való kapcsolatom is megromlott”
– jegyezte meg humorosan Kapu Tibor.
A kutatóűrhajós arról is beszélt, hogy a küldetés során magyar tudományos kísérleteket végzett az űrben, ami különösen nagy felelősséget jelentett számára, hiszen ezek előkészítésén hazai kutatók hosszú éveken át dolgoztak.
Túlélési tréning és ugrás a Tiszába
Cserényi Gyula az űrhajósok földi kiképzésének legkülönlegesebb pillanatait idézte fel. A felkészítés során extrém túlélési helyzetekre is felkészítették őket.
„Megtanultuk, hogyan gyújtsunk tüzet gyufa nélkül, hogyan tisztítsunk vizet, és hogyan boldoguljunk akár az erdőben, a sivatagban, a nyílt tengeren vagy egy lakatlan szigeten”
– mondta.
Egy emlékezetes gyakorlatot is felidézett:
„Névsor szerint haladtunk, így nem teljesen önként, de én ugrottam ki elsőként több méter magasból egy helikopterből a Tiszába.”
A diákok kérdései is alakították az előadást
Az eseményen a diákok nemcsak hallgatói, hanem aktív résztvevői is voltak a programnak. Kérdéseikkel és reakcióikkal folyamatosan formálták az előadást, amely egyszerre volt tudományos, inspiráló és szórakoztató.
