Ma már nemcsak a gazdasági, hanem a nemzetbiztonsági érdekünk is úgy kívánja, hogy a magyar társadalom élelmiszerellátását jellemzően hazai forrásokból biztosítsuk – mondta az agrárminiszter a XIV. Országos Kereskedelmi Konferencián.

Nagy István szerint az elmúlt hónapokban a veszélyhelyzetben a kereskedelem rendkívüli módon helyt állt, „ütésállóvá”, válságállóvá vált, és a hazai élelmiszeripar még inkább felértékelődött. A helyzet a kormányt arra a felismerésre sarkallta, hogy minél több oldalról és több szinten önellátóvá váljon az ország – mondta.

Kiemelkedő eredménynek nevezte, hogy az élelmiszeripar a rendkívüli helyzetben is biztosította a lakosság egészséges, biztonságos ellátását, miközben a termelési értéke és az exportja is tovább nőtt.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy

2020-ban az agrárium nyári 25 milliárd forintos válságkezelési csomagjából az élelmiszeripar 8 milliárd forinttal részesült.

Az elmúlt uniós támogatási ciklusban nemzeti és uniós forrásokból 460 milliárd forint támogatás jutott az élelmiszeriparnak. Jelezte: a következő, 2021-2027 közötti támogatási ciklusban 750 milliárd forint az előirányzott keret csak a Vidékfejlesztési Programra.

Arról is beszámolt, hogy az új támogatási időszakban több jelentős változás lesz. Ezek közt említette, hogy minden vállalati méret pályázhat a Vidékfejlesztési Program forrásaira.

Megszűnik a korábban jellemző, a termék jellegéhez tartozó kritérium, a forrásokat egyszerűsített eljárásban, gyorsan tervezik kihelyezni, és a korábbiaktól eltérően, az alapanyag-előállítás pályázataival összehangoltan írják majd ki a támogatásokat – tette hozzá.

Nagy István a tárca két friss pályázatát is ismertette.

A 100 millió forint támogatási érték alatti élelmiszeripari fejlesztéseket támogató felhívásra 671 kérelem érkezett be, az igénylések összértéke meghaladja a 15 milliárd forintot.

Az élelmiszeripari üzemek komplex fejlesztéséhez augusztus közepétől pályázható, 100 millió forint feletti, akár 5 milliárd forintos támogatás lehetőségével is sokan éltek már. Eddig 75 milliárd forintnyi a fejleszteni akaró cégek forrásigénye, a pályázat továbbra is nyitott, nem tervezik a felfüggesztését – mondta az agrárminiszter.

A konferenciát a 100 százalékban magyar tulajdonú FÁN GROUP Kft. élelmiszer-nagykereskedelemi cégcsoport rendezte. Kanizsai Tóth Csaba cégvezető előadásában beszélt arról, hogy a pandémia kezdetén a „pánikvásárlás” miként változtatott a vásárlói szokásokon:

a legtöbbet vásárolt termékek között az első helyen maradt a hús, a második helyen viszont a sört felváltotta a zöldség.

A top tíz áru sorában előre törtek a sajtok, a száraztészták, és felkerült a listára a toalettpapír. A cégvezető beszélt arról is, hogy az utóbbi időben a diszkont üzlethálózatok hódítanak, piaci részesedésük eléri a 31 százalékot.

A folyamat legnagyobb vesztesei a hipermarketek, köztük is a Tesco – jegyezte meg. A tavalyi, árbevétel szerinti rangsort a Lidl vezeti, amely pár éve még a hetedik volt, második helyen a Spar, harmadikon a Tesco áll. Ezt követik a sorban a magyar hálózatok: a Coop, a CBA és a Reál – ismertette Kanizsai Tóth Csaba.