Folytatódik a zsidó-keresztyén párbeszéd – Ezúttal a zsinagógában lesz nyitott rendezvény

Folytatódik a zsidó-keresztyén párbeszéd – Ezúttal a zsinagógában lesz nyitott rendezvény
Fotó: Archív

A keresztyén-zsidó párbeszéd szervezett formában városunkban új jelenség, melynek második konkrét megvalósulása lesz vasárnap. A gondolat nagytiszteletű Kósa László, a Nyíregyháza-Sóstói Református Gyülekezet lelkésze és dr. Róna Tamás főrabbi – időközben a MAZSIHISZ Rabbitestületének elnöke – egymásra találásából, beszélgetéseiből fogant meg. Az alábbiakban Kertész Gábor, a hitközség 22. évfolyamát élő kiadványa, a Sófár szerkesztőjének visszatekintése és ajánlása következik.

Az első találkozóra ez év május 12-én került sor a Nyíregyháza-Nyírszőlősi Református Gyülekezet otthonában. A párbeszéd a Közös gyökereink a megváltás fényében címet kapta.

A reformátusoknál kezdték

A rendezvényen, melyen a református és a zsidó közösség tagjai vettek részt, Kósa László moderálása mellett dr. Gaál Sándor esperes és a főrabbi a pészah-savuot, illetve a húsvét-pünkösd ünnepeinek jelentőségét, közös gondolatait kereste, azaz a fizikai szabadságot követő lelki szabadság folyamatát. A messiás várása és visszavárása nagy hangsúlyt kapott a dialógus során. A párbeszédet jól érzékelhetően nagy figyelemmel hallgatták a jelenlévők, melyet követően a zsidó gasztronómia került – szó szerint – terítékre.

Közösek a gyökereink

Az első párbeszéd három elv síkján zajlott: egyrészt abból indult ki, hogy a monoteista vallások önmagukban nem birtokolják az igazságot, másrészt a judaizmus gyökereiből született meg a kereszténység, így közösek a gyökereink, harmadrészt a vallásközi párbeszéd a közösségek színterén válik igazán hatékonnyá.

A zsidóság szokásairól lesz szó

A következő találkozóra a zsidó hitközség zsinagógájában június 23-án 15.00 órától kerül sor. A hitközség tagjai a nyíregyházi zsidóság közel 200 éves történetét, a zsinagóga jellegzetességeit és a zsidó hitélet elemeit kívánják bemutatni abból kiindulva, hogy a zsidóság szokásairól kevesebbet tud a ma embere, mint mondjuk 80–100 évvel ezelőtt. Ennek egyetlen oka, hogy a kultúra közvetítője elsősorban az ember. Mint tudjuk, az 1944-ben itt élt ötezer főnyi zsidóság létszáma ötvenre zsugorodott.