Gyertyaszentelő Boldogasszony napja (február 2.)

A katolikus egyház kronológiájában a Gyertyaszentelő Boldogasszony napja egyben Mária megtisztulásának ünnepe is. A keresztények a gyermek Jézus templomi bemutatását szintén ekkor ünneplik. Ezt a napot 1092-ben a Szabolcsi Zsinat Magyarországon ünneppé nyilvánította.

A gyertya megszentelése a X-XII. századtól szokásos. A szentelt gyertyához sok hiedelem fűződött; valamennyi védő, jótékony, egészségvarázsló hatású. A parasztemberek házukban mindig tartottak szentelt gyertyát vihar, vész ellen, egyet a haláluk órájára és egyet a nagyobb ünnepekre. A gyertyákat a feszület mellé, a falra akasztották, hogy ne csapjon a ménkű a házba.

A szentelt gyertyát gyógyításra is használták. A felpuffadt gyomrú beteg köldökére tették, üvegpohárral leborították. A kialvó láng a hiedelem szerint kiszívta a betegséget. Használták terhes asszony vagy újszülött védelmére, főleg torokgyík ellen, a másnapi balázsoláskor.

Február 2. mindenütt időjósló nap. A néphit úgy tartja, hogy ilyenkor a téli álmot alvó medve felébred, kimegy a barlangja elé és megnézi, milyen az idő. Ha meglátja az árnyékát, visszamegy, tovább alszik, mert még a tél nem adta ki a mérgét. Ha nem látja meg az árnyékát, vagyis rossz az idő, kint marad, mert az okos medve tudja, hogy ez a tél vége, hamaroson megenyhül az idő.

A rigmus szerint:

Ha fénylik gyertyaszentelő, az íziket (tüzelnivalót) vedd elő!

A mondás is, a medvehistória is az időjárás szakaszosságára utal. Ezért ha ilyenkor enyhül, akkor szinte biztos, hogy jön még hideg, ha viszont február elején még tartja magát a tél, könnyen lehet, hogy a hideg elmúltával már csak szép idő következik.

Szent Balázs áldása egy szentképen

Balázs napja (február 3.)

Szent Balázs püspök és vértanú ünnepe ez a nap. A hagyomány úgy tartja, hogy a kisázsiai püspök imájával megmentett a fulladástól egy gyereket, akinek halszálka akadt meg a torkán. A gyerek anyja hálából gyertyát és ennivalót vitt neki. Kereszténysége miatt üldözték, börtönbe zárták, ahol szintén gyógyított, és mivel nem tagadta meg hitét, végül kivégezték. A legenda szerint halála előtt azt kérte az Istentől, hogy akik hozzá fordulnak majd torok-vagy más betegségekben, meggyógyulhassanak.

Keleten a VI. században Szent Balázs püspököt már a torokfájás gyógyítójának tartották. A nyugati, latin egyházban a XII. századtól az ünnepe február 3.

Régen sok gyermek halálát okozta a torokgyík. Az anyák védelemért Szent Balázshoz fordultak. Névünnepén a templomba mentek a gyerekekkel, akiknek a torka elé a pap két gyertyát tartott keresztben, közben a Balázs-áldást mondta:

Szent Balázs püspök és vértanú közbenjárására őrizzen meg a Jóisten a torokfájástól és minden más bajtól! Az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében, ámen.

Ezt nevezték balázsolásnak. Ezért ábrázolják a püspököt keresztbe tett gyertyával.

Egyes vidékeken még a XX. században is élt a Balázs-járás (köszöntő népszokás), amelynek során adományt gyűjtöttek az iskolamesternek és a tanítónak. A gyűjtés idővel áttevődött Gergely-napra. A Balázs-járás kettős jelentése a következő gyermekversből is kiderül:

Emlékezzünk, hogy ma vagyon Szent Balázsnak napja,
Máskor is, hogy megérhessük, az Úristen adja.
Kérjük ajándékát, nyújtsa szent áldását,
Mindnyájunktól távoztassa a torokfájását.

Dr. Bodnár Zsuzsanna (néprajzkutató)