Januárban 149-re gyarapodott a Megyei Értéktár gyűjteménye, illetve a szabolcsi almatermesztés hagyománya, és a beregi keresztszemes bejutott a nemzeti értékek közé. A helyi írott sajtó, levéltári oklevelek, de a Westsik-féle vetésforgó is szerepel a megyei listán. Az Értéktár Bizottság folyamatosan várja az újabb és újabb javaslatokat.

A hungarikum mozgalom, illetve a Nemzeti Értéktár színes világa tovább gazdagodott, melyhez Szabolcs-Szatmár-Bereg megye is hozzájárult, egyrészt a beregi keresztszemes hímzéssel, másrészt a szabolcsi almatermesztés hagyományát ajánlotta a hazai értékek közé. A megyebeli ember identitásának alapját jelenti az egészséges gyümölcs, melyhez nemcsak a gazdálkodás révén, de érzelmileg is kötődünk. Ha másképp nem, sokunknak lehetnek diákkori almaszedős emlékei, különösen, hogy az ország almájának kétharmada itt terem.

„Vagyunk itt, a megyében elég sokan, akik életük vagy egy szakaszában, vagy jelenleg is az alma előállításához, megtermeléséhez napi munkánkkal is kötődünk. Ez a kultúra, ez az agrokultúra, ami az almatermesztés körül kialakult, nemzedékről nemzedékre szállt, és folyamatosan megújult, bővült. Ennek a végeredménye, hogy egészséges, jóízű, biztonságos gyümölcsöt állítunk elő a megyében, ami hála a döntésnek, ezen túl a Nemzeti Értéktár része is” – nyilatkozta Román István kormánymegbízott.

2022 januárjától már 149 tétel szerepel a megyei értéktárban. A legutóbbi bizottsági ülésen döntöttek arról, hogy a múltunk lapjai, azokat a sajtótörténeti emlékeket foglalja magába, melyek utóbbi évszázadban leginkább jellemezték a megyét. A Nyír, a Nyírvidék, a Szabolcsi Szemle vagy a Szabolcsi Tanító, akár a Kelet-Magyarország című napilap.

Ezek, és a levéltári oklevelek után újabb értékről tájékoztatott Baracsi Endre, a megyei közgyűlés alelnöke:

„A harmadik pedig az a Westsik-féle vetésforgó, ahogy nevezzük másképpen, a homokjavító vetésforgó. Ez Westsik Vilmosnak azt a 30 éves kutatómunkáját foglalja magában, gyakorlatilag egy életutat, amelyben sikerült kikísérletezni azt a 15 vetésforgót, amellyel jelentősen lehetett javítani a homoktalajon a mezőgazdasági termelést, és ezáltal nagyon komoly segítséget nyújtott Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és az országban dolgozó, sőt a határokon túl élő szakembereknek abban, hogy eredményesen tudjanak mezőgazdasági gazdálkodást végezni.”

Kujbusné Mecsei Éva, a megyei levéltár igazgatója, aki egyben a megyei értéktár bizottság tagja is, okkal ajánlotta a gyűjteményben őrzött, több száz dokumentumot.

„Ezek nemesi adománylevelek, a 16-17-18. században kelteződtek, pergamenre íródtak, festett címerképpel rendelkeznek, tehát közvetítenek a múltról, hogy hogyan éltek itt a nemesek még a nemesi társadalom idején, amikor nemesek és jobbágyok voltak. Ez az ottani politikai szerepüket meghatározta, hiszen a nemes a nemesi vármegye közgyűlésén részt vehetett, vagy követként is ott lehet, hadba vonulási kötelezettsége is volt. Fontos dokumentumaink, a múltról, a múlt társadalmi politikai viszonyairól adnak egy képet” – fogalmazott dr. Vinnai Győző országgyűlési képviselő.

A Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Értéktár Bizottsága folyamatosan várja a megyebeliek ajánlatát újabb értékek jelölésére. Így kerülhetnek újabb kincsek Farkas Bertalan űrhajós, a beregdaróci vászonvirág, az újfehértói fürtös meggy, a Tuzson János Botanikus Kert, a szatmárcsekei református templom vagy a szatmári szilvalekvár, akár a tarpai szárazmalom társaságába.