Dr. Adorján Gusztáv, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház néhai főigazgatója emléke előtt tisztelegtek a családtagok, barátok, munkatársak és vendégek, a két éve, a COVID járvány idején elhunyt gyógyító és vezető előtt.
Dr. Adorján Gusztáv kórházi főigazgató halálának kétéves évfordulóján rendeztek emlékérem-avatással egybekötött emlékülést a Jósa András Oktatókórházban. Az emlékezők beszéltek életútjáról, szakmai pályafutásáról, a barátról, a vezetőről, a politikusról és nem utolsósorban az orvosról. Az emléktábla avatásán utódja emlékezett Adorján Gusztávra, aki elsők között őt hívta fel, amikor érezte, hogy baj van. Súly és megtiszteltetés volt.
„Összekötött minket kb. 10–15 év, a Szülészeti-Nőgyógyászati műtőben, ahol én aneszteziológusként dolgoztam, ő pedig operatőrként. Sok-sok sikeres műtét emléke köt össze bennünket, és soha nem felejtem el a műtétek közötti időszakban zajló beszélgetéseket és politizálást, akkor, a rendszerváltás idején megjelent Demokrata hetilap olvasgatását. Ezek mind örök emlékek. Rendkívül megtisztelő és örömteli volt számomra, hogy részt vettem az egyik unokájának a születésénél, és testközelből megtapasztalhattam, mit jelent számára a család” – mondta az emlékérem avatásán dr. Szűcs Attila, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktatókórház főigazgatója.
Az intézmény jelenlegi vezetése teljes mértékben elkötelezett az általa kezdett folyamatok továbbvitelében, új programok indításában. Azt szeretnénk, az a cél – fogalmazott a főigazgató –, hogy a megyei kórház az itt dolgozó ötezer munkatárs szakmai munkája miatt az ország legnagyobb és legjobb intézménye lenne!
A kollégára, barátra, munkatársra és harcostársra emlékezett a főorvos, akivel együtt küzdött 23 éven át, amíg felépítették a mostani osztályt.
„Az ember, az, hogy szeressük egymást, dolgozzunk együtt, az elektrosebészet, ami ma meghatározza a nőgyógyászati műtéteket. Ő hozta be az országba elsőként. Olyan műtéteket valósított meg Nyíregyházán, ami korábban nem volt, és a mai napig is csodájára járnak ide” – emlékezett kollégájára dr. Pap Károly, a Szülészet-Nőgyógyászati osztályvezető főorvosa.
Püspöki emlékezés is szólt a tisztelgő eseményen.
„Nagyszerű elnöktárs volt hat esztendőn át a Tiszántúli Egyházkerület főgondnokaként. Egy olyan lelki ember, aki meg is tudta mutatni, hogy van lelke, hiszen az élet csodálata, a szülész-nőgyógyász főorvosnak az élet tisztelete átsugárzott rajta. Azok az élmények, amelyekből táplálkozott, a szülői ház – hiszen lelkipásztor gyermeke volt – és a Református Kollégiumban eltöltött időszak mind-mind olyan muníciót adtak neki, hogy az emberszeretete és a gyógyítás iránti elkötelezettsége élete végéig megmaradt” – így szólt dr. Fekete Károly, a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke.
2010 óta sok minden kötötte össze a kórházigazgatót a városvezetővel. És még ma is gyakran előjönnek mind a kórházi, mind az önkormányzati munkában Adorján Gusztáv reakciói és mondatai.
„Guszti nemcsak frakcióvezető volt, a Gazdasági-Tulajdonosi Bizottság elnöke is, tehát a legfontosabb ügyek ott jelentek meg. Számtalan területen dolgoztunk együtt. Pl. a kórház és az önkormányzat közötti viszony is pozitív irányban változott. Igen, közel kerültünk egymáshoz. Barátok lettünk, és én elsősorban így emlékszem rá. Arra a nagyszerű emberre, meg arra a sok pozitív gondolatra, a humorára, a jobbítani akarására, ami mindig találkozási pontunk volt nemcsak a munkában, hanem személyesen is. Azt mondtam az emlékbeszédemben is, hogy ő mindig életszerető, pozitív, jót akaró és optimista ember volt. Ezt át tudta ragasztani másokra is. Azt gondolom, hogy akik közel voltak hozzá, így emlékeznek rá” – nyilatkozta dr. Kovács Ferenc polgármester.
A legnagyobb vesztes talán a család, akit Adorján Gusztáv özvegye képviselt.
„Élete során többször volt, hogy új feladatokat elvállalt. Mindig azzal jött haza, hogy nem véletlenül keresték meg ezzel a feladattal. Valószínű, hogy a Jóisten adja hozzá az erőt, meg a lelket, hogy ezt végigcsinálja. A türelmünket kérte. Legutoljára két és fél évvel ezelőtt, hogy még két évet szeretne aktívan dolgozni, a terveit megvalósítani, utána már csak horgászni fog és az unokáival foglalkozni” – emlékezett dr. Adorján Gusztávné.
Odafönn ma is azon ügyködik – vélte a feleség –, hogy a tervei valóra váljanak. Azon, hogy fiatal kollégái sikert arassanak, akiket egy új műszer beszerzésével, tanulmányutakkal, vagy egy új műtéti technika bevezetésével támogatott. Soha, semmiféle féltés, szakmai féltékenység nem élt benne.
A laikusok számára bizonyság lehet – hogy csak egy ügyet említsek – a múlt heti videóvetítésen közvetített fantasztikus műtét, melynek nemcsak az ország, de a nemzetközi orvostársadalom is a részese lehetett. Ennek alapjai és előzménye az elmúlt esztendőkben gyökerezik.