Egyenes út vezethet a bíróságra

 Dr. Ördögh László Gábor, a Nyíregyházi Járásbíróság címzetes törvényszéki bírája a magyar büntetõ törvénykönyvben szereplõ szinte összes bûncselekménnyel foglalkozott már. Ítélkezett személy elleni (élet, testi épség); a házasság, család és az ifjúság elleni; a nemi erkölcs elleni; az igazságszolgáltatás elleni; a közrend és a vagyon elleni; valamint közlekedési ügyekben is. Az utóbbiból pedig, mint ahogyan a gyakorlat is mutatja, sajnos van bõven... A tárgyalóterem feszült csendje helyett, a Nyíregyházi Napló szerkesztõségében beszélgettünk a leggyakrabban elõforduló közúti balesetekrõl és büntetési tételekrõl, alapvetõ jogi szakkifejezésektõl és paragrafusoktól mentesen...

PÉNTEKENKÉNT TÖRTÉNIK A LEGTÖBB BALESET

Ha csúszik az út, az a baj, ha süt a nap, akkor meg az. A közvélekedés úgy tartja, hogy télen, illetve nyáron történik a legtöbb közúti közlekedési baleset, ráadásul az okozó biztosan túl fiatal, vagy éppen túlkoros. A Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai – minden év októberében teszik közzé – azonban ezeket az elõítéleteket teljesen keresztbehúzzák.

KÖZÉPKORÚ FÉRFIAK OKOZZÁK...

– A balesetek legnagyobb hányadát, 67–70 százalékát a személyautó-vezetõk okozzák. Elég magas arányszámot képviselnek még a kerékpárosok, legkisebb arányban pedig a motorosok és a teherautók okoznak „bajt” – magyarázta a statisztikát a törvényszéki bíró. A baleseti idõszak is érdekes. Míg a közvélekedés úgy tartja, hogy csütörtökön történik a legtöbb karambol, ez a valóságban máshogy van. Sokkal inkább pénteken, méghozzá délután 14 és 18 óra között. Ennek pedig egyszerû oka van: ilyenkor az emberek rohannak, fáradtak, figyelmetlenek, és készülnek a hétvégére. Szintén érdekes adat, hogy a balesetek legnagyobb hányada derült napon, száraz idõben történik, a csúcsidõszak pedig az augusztusi és a szeptemberi hónapokra tehetõk. Hogy kik okozzák a legtöbbet? A statisztika szerint a 10 évnél régebbi jogosítvánnyal rendelkezõ középkorú férfiak. A nõk aránya rendkívül csekély a közúti balesetek okozásánál. A legtöbb „baj” egyébként figyelmetlenségbõl adódik, de sok olyan is van, amikor az autós a sebességet helytelenül választja meg.

HA 8 NAPON TÚL GYÓGYUL...

A Nyíregyházi Járásbíróságon évente néhány száz közlekedési balesetekkel kapcsolatos ügyet tárgyalnak, ezek száma pedig évrõl évre csökken, bár vannak kiemelkedõ idõszakok. Ezek a cselekmények az összes bûncselekményhez képest – lopás, rablás, garázdaság stb. – elenyé­szõek, fõleg annak tükrében, hogy a Btk. módosítás miatt az ügyek egy része átkerült az elkövetés helye szerinti járásbírósághoz. Persze, ez csak töredéke a teljes számnak, hiszen nem minden eset jut el a bírák elé.
– Ha valaki akaratlanul egy közlekedési baleset során nyolc napon belül gyógyuló sérülést okoz a másik félnek, az szabálysértési kategóriába tartozik (persze csak akkor, ha az elkövetõ vérében nem volt alkohol, drog stb.), és a rendõrségtõl számíthat pénzbírságra – magyarázta a bíró. Ezek az ügyek általában csak akkor jutnak el a bíróságig, ha az elkövetõ fellebbezést nyújt be a kiszabott tétel ellen.

AKÁR ELTILTÁS IS JÁRHAT ÉRTE

– A rendõrség szabálysértési hatósága közúti közlekedési balesetek bekövetkezése esetén a baleset okozójával szemben figyelmeztetést alkalmazhat, vagy 150 ezer forintig terjedõ pénzbírságot szabhat ki, továbbá mellékbüntetésként a sofõrt 1 hónaptól 12 hónap idõtartamra eltilthatja a jármûvezetéstõl is. A szankció megállapításánál figyelembe veszik a baleset bekövetkezésének minden körülményét, valamint az okozó szabálysértési elõéletét – tájékoztatta szerkesztõségünket Fehérvári Marietta címzetes rendõr százados, a Sz-Sz-B MRFK sajtóreferense.

– Abban az esetben azonban, ha a baleset során nyolc napon túl gyógyuló sérülés keletkezik, vagy éppen meghal valaki, abból minden esetben tárgyalás lesz. A leggyakoribbak ezek közül azok a balesetek, amikor két jármû ütközött, gyalogost ütöttek el, vagy éppen kerékpárost, és viszonylag ritkák a motorkerékpárral történõ karambolok.

GYORSAN SZÜLETIK ÍTÉLET

– Noha elõfordul, hogy egyes bírósági ügyeknél az eljárás akár évekig is eltarthat, közlekedési baleseteknél általában maximum két tárgyalás után megszületik az ítélet, hacsak fel nem merülnek aggályos kérdések a közlekedési szakértõ vagy az orvos szakértõ által – folytatta a beszélgetést dr. Ördögh László, aki hozzátette, ezeket az ügyeket általában egy tárgyalással be lehet fejezni. A legtöbb vádlott nem is nagyon tud mást tenni, mint elismerni a bûnösségét, felelõsségét, hiszen kimutathatóak azok a közlekedési szabályszegések, amik a balesethez vezettek.

FONTOS A TERHELT ELÕÉLETE

A bíróknak a közlekedési ügyekben számos körülményt kell figyelembe venniük – folytatta: milyen az adott bûncselekmény súlya, a terhelt elõélete (volt-e büntetve, és ha igen, miért), a közlekedési múltja (követett-e el korábban szabálysértést), van-e büntetõpontja. Mindemellett pedig a legtöbb esetben a baleset helyszíne is sok mindent elmond a körülményekrõl.

– Alapesetben pénzbüntetést kapnak a vádlottak. Ennek az összege attól függ, hogy mekkora napi tételt szabunk ki. Ez a 30 napitól az 540 napiig terjedhet. Egynapi tétel összege legalább ezer forint, de lehet 500 ezer forint is. Ezen utóbbi tétel a vagyoni, jövedelmi viszonyok függvénye. Így könnyen kiszámítható, hogy a bíróság minimum 30 ezer forintot szabhat ki, de ez a tétel lehet többmilliós is. Ha a vádlott nem fizeti ki, akkor a büntetését át kell változtatni fogházra. A pénzbüntetés mértékének meghatározásánál figyelembe veszik a vádlott elõéletét, a közlekedési szabályszegés súlyát, és az egyéb enyhítõ és súlyosbító körülményeket. Mellékbüntetésként jármûvezetéstõl eltiltásnak is helye van, ez 1 évtõl 10 évig terjedhet, de akár végleges hatályú is lehet.

BÜNTETÉSI TÉTELEK BALESETEK OKOZÁSA ESETÉN

A legmagasabb tétel az 5 évtõl 10 évig terjedõ börtönbüntetés. Ezek a személyek általában már nem is mennek haza a bíróságról, hiszen már a nyomozati szakban az ügyészek indítványozzák az elõzetes letartóztatásukat.

CSÖKKEN A BALESETEK SZÁMA

– Bizonyos esetekben a bíróság meghatározott próbaidõre felfüggesztheti a szabadságvesztés végrehajtását. A börtönbüntetés felfüggesztését indokolhatja például a vádlott kifogástalan elõélete, vagy az õszinte megbánása, de enyhítõ körülmény lehet az úgynevezett sértetti közrehatás is (akkor beszélünk sértetti közrehatásról, ha a baleset bekövetkezésében a sértettnek is valamilyen szerepe van). A súlyosbító körülmények között szerepelhet például a többszörös KRESZ-szabályszegés – az ittas, gyorshajtó, figyelmetlen gázolók például nagy eséllyel börtönbe kerülnek.

A beszélgetés során tudom meg, hogy szerencsére országosan is csökken a közlekedési balesetek száma. A legutóbbi adatok szerint, Budapesten és Pest megyében következik be a legtöbb, míg a legkevesebb Dél-Dunántúlon, Tolna megyében. Szabolcs megye egyelõre a középmezõnyben van, de talán eljön az idõ, amikor se a péntekek, és se az augusztusok nem okoznak majd „bajt”.

Bruszel Dóra