1871-ben született Debrecenben, de már ifjú korától Nyíregyházán élt. 1904-ben ott bábáskodott az Általános Hitelintézet alapításánál, amelynek ügyvezető elnökévé választották. Lázár Kálmán elnök-igazgató 1919-ben bekövetkezett halála után ő vette át a teljes vezetést és ő volt az, aki a hitelintézetet beolvasztotta a Magyar Általános Takarékpénztárba, de úgy, hogy a régi igazgatóság megmaradhatott és a megszokott szellemben folytathatta munkáját. Ahogyan nekrológjában is megfogalmazták Geigerről: „Bankember volt, a rideg pénz egyik földi helytartója, aki a gyakorlati élet realitásán keresztül mindig megérezte, mi az egyén, mi a köz érdeke és hol váltható fel a pénz ridegsége emberi melegséggé”. Az általa vezetett hitelintézet gyakran adományozott iskolai, egyesületi és kulturális célokra. Geiger is tagja volt a Bessenyei Körnek, szerette és támogatta a sportot. A nyíregyházi status quo izraelita hitközség elemi iskolájának iskolaszéki elnöke volt, míg az 1930-ban megalakult Izraelita Leányegylet egyik díszelnökévé választotta. „Mint iskolaszéki elnök, apai szeretettel igyekezett gondoskodni az ínséges gyermekeken és egyéni munkájának volt áldásos eredménye, hogy a tépetteket, a rongyosokat télvíz idején meleg ruhába öltöztették és a hidegtől kipirosult lábakra új cipők kerültek”.
1933. augusztus 19-én hunyt el. A gyászszertartást a Szarvas utcai izraelita elemi iskola dísztermében tartották, ahol Bernstein Béla főrabbi búcsúztatta, de emlékező szavakat mondott Geduly Henrik evangélikus püspök is, aki e gondolattal summázta életét: „Soha nem kívánok szellemi és erkölcsi testület élére kiválóbb vezért, mint Geiger Béla volt”.

(Szerző: Ilyés Gábor helytörténész, www.emlekjelek.hu)